Úgy esett, hogy életemben először, ma pénzért korrepetáltam. Eddig mindig barátnak, ismerősnek segítettem, de most megkeresett egy évfolyamtársam és mikor megkérdezte, hogy mennyi lenne, bizony pénzt mondtam neki. Végülis korcsosul a világunk, én se csak mosolygásból élek és tandíjam van, meg lakbérem, szóval úgy gondolom igazán baráti volt az összeg még így is, mert 3,5 óráért kértem 3 ezret.
Amúgy a világ most már egy jobb hely, mint pénteken, bocsánatot kértem még akkor és úgy tűnik minden rendben lesz. Megvan 34 kreditem a 48ból, már csak azon a nagyon fasza humánerőforrásokgazdaságtanán kell átverekednem magam az alpóton és akkor jöhet a karácsony :D
Már csak pár "apróság" hiányzik a boldogsághoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése