Goodbye 2012

Nos, megint nem volt éppen nyugis évem. Visszatekintve azt mondhatnám, hogy a család dominált idén. De nézzük, mire emlékszem az egyes hónapokból (aztán a linkekre kattintva megnézhetitek, mi is volt tényleg).

Január: hogy is kezdődött? pasi nulla, élet nem sok... jaj tudom! HEG látástól vakulásig, tanulás, vizsga, tanulás, pótvizsga, kettes, köszönöm. Más nagyon nem rémlik

Február: Selmec! szex Gével, megint suli, összebarátkozás az egyik csajjal a szakomról (még, ha erről nem is írtam)... régen volt, nem jut eszembe más

Március: innen inkább kevesebbre szeretnék emlékezni. Összevesztünk N-nel, azóta sem beszélünk. Veterán szakest. Volt egy jó Tesó-szülinap. Nagyi

Április: lefagyás, szomorúság, rettegés, hogy mi lesz.

Május: névnap, halál, temetés, élni akarás - Kandúr szex, vizsgázgatás, szobaátrendezés, ivás a srácokkal, Szexiszemű nálam aludt

Június: egyedül lakás a szobámban, találgatás, hogy mi legyen nyáron, végül nagy nehezen hazaköltözés, átjelentkezés államilag támogatott képzésre.

Július: átvettek államira, utáltam otthon lenni, állandó harag és nyughatatlanság, majd jött a Campus, ami kjó volt :)))

Augusztus: váratlan munkalehetőség, Pest, változások... változások mindenütt, betanulás, ingázás, Tesó eldöntötte, hogy hozzám költözik, Böszörmény, sátorozás, Edward meglepetése, szex, visszatérés Mc-ra

Szeptember: újra suli, egyéni tanrend, ingázás, oktatás, a munka egyre jobban megy, szüret és talán még ez a hónap volt, mikor Gólya újra szingli lett... valamint akkor még nem írtam erről, mert a fene se tudta, de ekkor ismertem meg Mr.Greyt is :))

Október: suli, munka, suli, munka, mókuskerék, de mégis élvezem, tréning a Bükkben, találkozás Haborgoval, Selmec! huncutkodás Pötivel :) egyre intezívebb Mr.Grey jelenlét, elkezdjük tervezni az első talit, jaéspersze szülinap :))

November: suli, meló, szokásos, és ez az a hónap, amikor egy nagyot fordult az életem: találkozás Mr.Greyjel. Azóta sem tértem magamhoz a varázslatból :))))) meg volt pár kiváló szakest is :)

December: évvége, GreyGreyGrey, csajosok, Grey, suli, Grey, meló, ingázás, Grey, mindenkinek most kellek

Összességében azt mondanám, családközpontú év lett ez, illetve a második felében felpörögtek a dolgok. Amennyit szomorkodtam tavasszal, annyi boldogságot kaptam ősszel és a nyár is izgalmasan alakult. Nem bántam meg semmit végső soron és most boldogan vágok neki az új évnek. Remélem ennél rosszabb jövőre sem lesz.

Broken

Letört az egyik, már eddig is lyukas fogamból egy darab. Holnap fogorvos... már nem bírta volna ki januárig, mikor kényelmesen ráérősen el tudok menni fogdokihoz megcsináltatni az összes szart... neem törjünk le még idén, ráadásul olyan idétlenül, hogy az egyik csücsöknél még hegyes is legyen, hogy legyen mivel beharapni a számat belülről...
ajjjj

Ha egy business beindul...

Most léptem be msnre és Gólya üzenete várt, hogy mizu. Mondom ráírok fb-on, hogy felejtse el az msnt mert már nem nagyon vagyok fent. Azt mondja, el akar hívni beszélgetni, iszogatni. HMM WTF

Most mindegyik megérezte csábító feromonjaimat vagy mi a manó? :D

Szóval gondolom megyünk majd beszélgetni meg inni. Remélem nem hiszi, hogy lefekszem vele. (gonoszkacaj)

Rossz kislány

Jajj, Pöti rám írt lassan egy órája és olyan szinten flörtölünk, hogy hjajj :D
Meghívott magunkhoz otthonra egy "puszkó"-ra, sőt, alhatok is ott, ha akarok, mert ő ennyire jófej :D (meg mert 3 óra csak odaérni :D
Természetesen nem megyek, de vasárnaptól itt lesz Mc-n megint, szerintem szilveszterkor lenézek a koliba,. mintegy véletlenül :D
Ettől persze a ma délelőtt még mindig a maga fényében ragyog a kicsi szívemben, de ez most úúúgy felvillanyozott :D

Update:

Ő:  mert czuki vagy kajak olyan vagy mint fiona*
olyan kis aranyos

* ezt érti, aki érti a shrekes fionára utal

Update2: abban maradtunk, hogy szilveszter után valamelyik nap filmezünk egyet :D Na ki fogsz szexelni? :D Persze amilyen szerencsém van, addigra megjön vérnéni, de akkor meg eltolom egy héttel és kész!

Forever Young

Ó, ha mindig így lehetne. Most ment el Mr.Grey, úgy egy fél órája és ugyan még mindig remegek, de már összeszedtem annyi erőt, hogy ne csak nézzek ki a fejemből, hanem írni is elkezdjek. Máskor, mire hazaérek, már elszáll az ihlet, meg nincs gép, stb.
Szóval ma reggel eljött hozzám Mc-re és itt voltunk együtt, az én ágyikómban. Csodálatos két órát töltöttünk el, igazából nem tudom leírni rendesen, hogy milyen érzés volt, de azt képzeljétek el, hogy a két órából kb100 percet úgy töltöttem, hogy az elélvezés határán voltam folyamatosan (ez nem feltétlenül hangzik jól, de nagyon jó volt!!!). Ráadásul nem holmi falhozcsapkodós extrém szex volt, hanem a legfinomabb, legfigyelmesebb, leginkább egymás rezdüléseire (szószerint :P) odafigyelős szeretkezés volt. Annyira érezte, hogy mikor mit kell csinálni (megállni, folytatni, stb), hogy teljesen lenyűgözött. Most igazán rámentünk a minőségre a mennyiség helyett és ez így volt tökéletes.
Most egy nagy halom remegő puding vagyok, aki nem tud magával mit kezdeni :))) Próbálok lenyugodni, még olvasgatnom kéne suli dolgokat, de már most érzem, hogy délután lesz belőle...

Ünnepi agyfasz

Másoknál is így megy? Veszekedés egész nap? Semmi nem jó, amit csinálsz és csak én tudom jól csinálni, de azért baszódj meg, hogy semmit nem csinálsz?
Utálom az összes ünnepet emiatt.
"Le kell törölni a szekrény tetejét" - plafonig érő szekrényünk van, életemben nem láttam még a tetejét, de biztos, aki betéved, azt fogja nézni; illetve tutira ma kell, mikor már rég mennünk kellene haza...
"Pakold be a muffinokat dobozba, de ne ott az asztalon, ahol vannak, mert morzsálni fogsz, vidd be inkább az ágyadra" - WTF?! válasz: mert az asztalhoz leülhetnek vendégek, de a szobádba úgyse mennek be. Ez még nem hallott arról, hogy LE LEHET TÖRÖLNI azt a kurva asztalt?!
"Látom nem vetted észre, hogy kétszintes a doboz" - igen, kurvára vak vagyok és nem vettem észre, hogy egy 30x15ös fehér műanyag van a doboz mellett, ami pont beleillik. Vagy inkább csak úgy gondoltam, elfér a maradék 16 muffin egy szinten.
"Vidd le a cuccokat a kocsiba" - "Ennyi, biztos nincs más?" - "Nem, nincs" (lementem egy utazóval és egy nagyszatyorral) "Még azt a három papírlapot levihetnéd a szelektívbe" - "Akkor nem lehetett volna, mikor az előbb kérdeztem?" - "Ó de nem akarom, hogy itt játszd a hőst, hogy egyszerre leviszel mindent" - mondja ezt a mártírkomplexusával....
Annyit úsztam meg ma, hogy amíg telefonált, feltakarítottam a szobámban, mert mikor letette, jött, hogy mert lófaszt nem csinálok és akkor tudtam mutatni, hogy de bizony igen.
Most még krémet készít egy olyan sütihez, amit szerintem senki nem szeret a családban. A másikat ugye megégette, meg a felét már meg is ette (amúgy ehető lett csak fekete egy kicsit a teteje). Szóval maradnak az én muffinkáim.
Már várom, mi lesz a következő dolog, amiért csesztethet...

Merry fuckin' christmas!

Este van

Csend és nyugalom (?) vesz körül.
Egész nap le akartam radírozni az arcomat, mégis csak most bírtam rászánni magam. Egyedi bioritmusom van, úgy tűnik, most teljesen éber vagyok, napközben meg alig bírtam nyitva tartani a szemem (vagy egyik a másik oka :)
Pörög az agyam. Jönnek a gondolatok feltartóztathatatlanul. Greyjel most külön vagyunk. Vagy legalábbis messze egymástól. Csináljuk a kis napi rutinjainkat, közben tartjuk a kapcsolatot.Mindketten szívesebben választanánk a nyugalmas, összebújós, lesz-ami-lesz-mi-nem-idegeskedünk-minden-vackon napokat, de most nem ezt dobta a gép. Talán sosem fogja. Valami bántja érzem. De nem tudom, hogy miattam-e vagy más miatt van gondja, de érzem, hogy valami van. És az ő kevésbé jó hangulata átragad rám is, mert nem tudom, hogy mi történik benne és főleg mert nem tudok ott lenni, hogy átöleljem és mellette legyek. Nem is tudom, szabad-e, hiszen szeretők vagyunk, nem szerelmesek, bár abban mindig egyetértünk, hogy minden jöhet, ami mindkettőnknek jól esik.

Holnaptól (mától) karácsony és baromira nincs kedvem az egészhez. Nincs karácsonyi hangulatom egyáltalán. Tegnap sütöttem fasza muffinokat, de ennyi. Legalább most nem érzem, hogy boldognak kell magam mutatni kifelé, hogy igen, dejó, karácsony van. Tard lehetek egy kicsit szabadon.Talán azért is van, mert sosem úgy megy a karácsony, ahogy én szeretném. Vagy legalábbis nem az én ritmusomban. Mindig úgy kezdődik, hogy van egy csomó kell és muszáj, aztán veszekedés és rohanás, majd jön a kajakóma és a fekvés 3 napig. Én teljesen nem így csinálnám. Szentestére lenne hal meg valami köret, mert abból nem engedek, aztán a többi napra meg egy jó nagy adag töltöttkáposzta és kész. Meg persze vagy 2 féle süti és még egy nagy kazal gyümölcs és saláta, mert pl idén már ma sem bírok ránézni a sütikre. És akkor nem kéne mindennap főzni meg tukmálni a családra a kaját, hogy de edd már meg, mert még az is van, hanem lehetne, hogy mindenki igény szerint kajáljon. Nekem ilyenkor nem megy a napi 3, de azt meg ne gondoljam, hogy kihagyok egyet is, mert akkor kapom a leosztást, hogy mit különcködök, meg nem képzelem, hogy majd miután elpakoltak mindent még én előszedem... enni kell és kész. Na mindegy, idén talán máshogy lesz. Legalábbis még megvan az esélye, mivel előttem áll az egész. Viszek magammal könyveket, laptopot meg nem és tényleg pihenni fogok a következő három napban!

Shit

Olyan mocskosul fáradt vagyok, meg fostos szar napom volt, mint talán még soha, vagy nagyon régen... erre még elígérkeztem korábban egy "buliba", mert egy barátnőmmel most csak ott tudunk találkozni, de mindenki mást rajta kívül nem ismerek és/vagy utálok is. Szóval tuti csodálatos lesz. Szerintem pofavizitelek egy órát, aztán kihúzom magam valahogy, mert csak arra vágyom, hogy bekucorodhassak egy jó könyvvel (pl. McDevittel) és semmit ne kelljen csinálni úgy jövő csütörtökig.
Nyaff van.

Rohanás

Nincs idő semmire, mindig menni kell, meg sietni meg ide meg oda... na jó, csak blogolni nincs mindig időm vagy lehetőségem, mikor szeretném, pedig írnék gyakrabban is.
Kedden a legdrágább Mr.Greyjel voltam. Sajnos most nagyon kevés időnk volt élvezni egymást, ez részemről kicsit az elején rányomta a bélyegét, mert jó az az egy óra előtte amíg egymásra hangolódunk, de azért így sincs okom panaszra :)))
Szerdán a tesókáimat és a babákokat látogattam meg, ami szintén nagyon jó volt, imádom a kiscsajokat! Meg sikerült úgy alakítani, hogy együtt tudtunk ebédelni Greyjel, ettem egy isteni cézársalit, meg vele lehettem még egy kicsit.
Tegnap már Mc-n voltam, KisLányommal bementünk a városba, beszélgetetünk, caféfrei-eztünk, vásároltunk, nagyon jó volt már egy ilyen csakcsajos nap, mert itthon ugye mindig itt vannak a fiúk is... (nem panaszkodom, csak na)
Ma meg az otthoni csajosokkal találkozunk itt Mc-n aztán együtt megyünk majd haza is valamikor.

Most meg pakolnom kéne, a hazavivős cuccot meg amúgy is, mert nincs túl nagy rend, két óra múlva meg indulni kell befelé a városba, de inkább mondom még blogolok egyet, mert most van pár percem rá.
Karácsony a szokásos lesz, a két ünnep között pedig majd megint összefoglalom az évet  - van mit.

Most pedig középtempóban pörgök tovább:

Skyfall

Jó a gépem, tudok a saját - új - laptopomról írni. 5,5 év után búcsút vettem Itsu-tól (bár ma kiderült, hogy még meg lehet menteni, így lesz egy tartalék laposom is :))) és mától (amúgy múlt péntektől) aDell (adélka) az új barátnőm, aki által megoszthatom az életem veletek.

Hiányzik Mr.Grey. Most éljük meg azt a fázist, mikor "normális" esetben két ember sülve-főve együtt akar lenni, nekünk meg van heti 1-2 alkalmunk találkozni és még akkor se mindig úgy, ahogy szeretnénk, csak egy gyors vacsi, egy pár csók, némi huncutkodás, de nincs meg a lehetőség, hogy összebújjunk, hogy belém bújjon, a helyén legyen, ott ahol mindig lennie kellene...
Kicsit szenvedünk, de nem megy semminek a rovására, csak most le akartam írni, hogy itt tartunk.

Amúgy meg ez a szám annyira jó!

Heti összefoglaló

Úgy tűnik most nem megy a hét közbeni blogolás. Most értem haza pár órája, de már itt is vagyok, nehogy erre a hétre is megkapjam, hogy élek-e még egyáltalán, mert nulla az online jelenlétem :D :D :D
Nem is tudom hol kezdjem, talán sorba megyek minden napon.

Hétfőn suli volt, államvizsga tételek (kezdődiiiik :O), meg prezi és egy nehezen megkapott aláírás, miközben a csapattársaim meg négyeseket kaptak, de az a lényeg, hogy van aláírásom, aztán majd a vizsgára megtanulom rendesen, amúgy is csak a pót zh reggelén kezdtem el érteni, hogy miről is van szó a tárgyban :D

Kedden már Pest volt, meló volt és a Drága Mr.Grey értem jött munkába és elvitt vacsorázni és olyan jó volt vele, hogy el sem tudom mondani. Szeretek vele lenni, na :)) Aranyos, kedves, néha egészen úriembernek tűnik :P Jövőhéten randizunk, ha sikerül.

Szerdán megint meló volt, találkoztam Haborgoval és tényleg leesett az állam, meg meglepődtem és elvarázsolódtam egy pöttömpanna által :))

Ma meg szépen kényelmesen felkeltem, aztán vonatra ültem és hazajöttem Mc-ra. És kaptam két jó hírt is:
Megajánlottam van Kontrollingból, ráadásul ötöst!!! Így csak két vizsgám marad vizsgaidőszakra, abból is az egyik csak ilyen "vizsga". Meg lehet, hogy este megyek szakestre, szóval eddig jól alakul :)

A hétvége nyugi és pihi lesz meg Grey hiányolása.

Emlékképek

Bevillan egy-egy dolog.
Ahogy csókol. Ahogy fekszünk egymás mellett. Ahogy simogat. Ahogy néz. Ahogy csókol. Ahogy puszilgat. Ahogy beletúr a hajamba...
Tegnap 10 órát töltöttünk együtt. Felét ágyban. Csodálatos volt! De most olyan rohadt nagy üresség és hiányérzet van, hogy fáj. Szakadt a hó, mikor elváltunk. Olyan hosszan tartott a búcsúcsókunk, hogy elállt közben a hóesés, mire a végére értünk.
Szeretem. Szeret. Persze nem szerelemmel.
És rohadtul fáj, hiányzik, akarom, sosemelég, telhetetlen vagyok....

Elfogadás

Mikor hazajövök, mindig kételkedni kezdek. Láttátok a Young Adult című filmet? (Pszichoszingli lett magyarul, de az szar cím).
Van egy életem, amivel többé-kevésbé elégedett vagyok. Van munkám, amivel elvagyok. Ott a suli is még, amit szeretek. Vannak barátaim, akik támogatnak, szeretnek. Van Mr.Grey, vannak a kis kiszemeltjeim. Úgy tényleg elvagyok, jól vagyok a bőrömben.
De itthon... Itthon arra vágyom, hogy párom legyen, akivel együtt élhetek. Hogy Királylánnyal és a párjával eljárjunk páros randikra. Hogy "normális" életem legyen. Aztán el kezd mozgolódni bennem a kis hang, a kisördög :)), hogy de ettől több kell. Vagyis, hogy ez is kell meg az is. Nem kizárólagosan csak az egyik vagy csak a másik.
És ez néha igazán tud marni belülről. Megkaphatom mindkettőt? Lehetek boldog csak az egyikkel? Mindent akarok, de félek, hogy semmim nem lesz. Megragadok a középúton, a szürkeségben, a rossz értelemben vett átlagosságban. Az nem én vagyok.
Nem szeretem teljesen kiadni magam, nem is szoktam, csak egy-két embernek tudok teljesen, falak nélkül megnyílni. De Mr.Grey mellett szabadnak érzem magam, olyannak, aki bármit megtehet és mindent megkaphat, amit szeretne. Ez az érzés csodálatos.
Próbálok úgy élni, ahogy én akarok, nem, ahogy mások várják tőlem. Mégis időről időre felveszem a szemüvegüket és azon keresztül szemlélem magam és az életem. Van egy-két elfogadó, támogató szemüveg, megéri használni őket.
Azt látom, hogy van egy lány, aki keresi az útját, kipróbál, tapasztal, kalandozik. Azt látom, hogy bizonyos vágyait a szögre akasztotta, hogy a jelenlegi vágyait kiélhesse. De azt nem látom, hogy az új vágyak megélése után lesz-e még út vissza a régiekhez. Mert azok is megvannak. Várnak a sorukra.
Nem akarok képmutató felnőtt lenni, aki megdugatta magát mindennel és mindenkivel, aztán meg játssza az erkölcsös, szigorú felnőttet/szülőt. Legszívesebben az egész világ előtt felvállalnám azt, hogy milyen az életem és mit szeretnék, de túl sok a rosszindulat, illetve fájdalmat okoznék vele, ezért nem teszem.
Akik számítanak, úgyis tudják és mellettem vannak. Jóban, rosszban. A többieknek pedig semmi közük hozzá.
Túl sok mindent akarok és olyan kevés az idő. Akarom, amit most tapasztalok, és még több tapasztalatot. De akarok párt is, családot, egy szép délutánt, mikor a barátaim körében kimondom, hogy igen, mellette akarok élni, szeretni őt és támogatni...
Jade-et csodálom, hogy megtalálta a párját. Valami ilyesmire vágyom én is. Megértésre és elfogadásra.