Most kezdek igazából magamhoz térni. Annyira csodálatos volt
az elmúlt 1,5-2 nap, hogy azt el sem tudom mondani.
Pénteken délelőtt voltam az egyetemen, mert már ideje volt
visszavinni a könyvtárba a könyveimet, aztán Tüncivel kimentünk a város másik
végében található nagyteszkóba (az a legnagyobb a városban, így különböztetjük
meg a többitől), mert múlt hétvégén láttam ott szép blúzokat, de akkor nem volt
a méretemben, de mondták, hogy fog még jönni, de persze nem volt. Viszont volt
rengeteg leárazott cucc köztük pizsamák, hálóingek is. Találtam egy szépet és
egyszerűt: sima barack-fehér csíkos pamut hálóing felül a mellrész felett egy
kis csipkével és mivel csak egy ezres volt az egész és úgyse tudtam miben
aludjak Carlosnál, így megvettem. Utána otthon gyors készülődés volt, hajmosás
meg összepakolás, hogy szombaton már ne kelljen, mikor jövök haza.
Fél ötre mentem vissza az egyetemre, mert kezdtünk készülni
a szakestélyre. Itt volt némi agyfaszom, mert kicsit lassan indultak be a
dolgok, meg egy bizonyos Ombre Grande megérkezésével az ő első szavára át
kellett rendezni a termet, mert hogy ennyi főre nem így szokás… Na mindegy,
mire elkezdődött a szakestély már túltettem magam, pláne, hogy jött Szöszi és
Ercsa is (meg persze a mindenlébenkanál Gólya – itt jegyezném meg, hogy a
szakest után beszélgettünk és semmire nem emlékszik a harisnyaszaggatós estéből
pfff….) A szakestély valami hihetetlen jól sikerült, kb másodév óta nem voltam
ennnyire jó szakesten. Persze nagy részt én vagy az asztaltársoságom beszélt,
de szerintem jó kis felszólalások voltak, meg etalonrészeg lehettem (ez olyan,
hogy kapok egy nehezebb szöveget és amikor már nem tudom elmondani, akkor van
vége a szakestélynek, mert annyira „részeg” vagyok, mint a többiek és már nem
tudok én se beszélni… mindegy : ) meg vidám felszólalásra is felkértek, oda meg
írtam egy versikét, amit úgy láttam szerettek, szóval nekem nagyon pozitív volt
az egész, pláne, hogy aktív hallgatóként ez volt az utolsó szakestélyem.
Mire vége lett, persze szakadni kezdett az eső. Drága
Carlosom meg szülinapi bulit tartott, úgy volt, hogy éjjel kettőkor
találkozunk, akkor neki is van ideje kibulizni magát, meg addig én is el tudom
magam foglalni, de már fél kettőkor a koliban ültem Szöszinél, így felhívtam a
drágám, hogy na készen vagyok, haladjunk. Ők meg az eső miatt páran mégis
otthon maradtak, nem ment el mindenki a Rokiba, így otthonról lesétált értem,
majd felmentünk együtt a Haciendára. Sokkal rosszabbra számítottam igazából,
így kellemes csalódás volt a hely. 6
főre jut egy konyha meg egy fürdő, így azért elég rendben van minden, nem mind
a 15ükre van egy-egy helyiség. Megnéztük a Madagaszkár 2.-t de a végére már
megint bealudtunk, aztán madárcsicsergés mellett valamikor hajnalban nagy nehezen
sikerült elaludni rendesen is. Kb 2 óra alvás után engem kidobott az ágy, meg ő
se aludt sokat, de azért felkeltünk. Az előző este én boroztam meg kamujagert
ittunk, így a gyomrom nem volt a legfényesebb állapotban, mondtam a drágámnak,
hogy nekem most bizony enni kéne valamit. Mondta, hogy adjak neki 10 percet.
Adtam és egy olyan csodareggelivel rukkolt elő, hogy még mindig nem tértem
magamhoz és persze ágyba kaptam :)
(rántotta, bacon <3, friss paradicsom, medvesajt és
kenyér és még teát is kaptam utána)
Reggeli után megnéztük a Madagaszkár első részét is és
közben persze bealudtunk megint, jól összebújva az egyszemélyes ágyikóján. 11
körül tértünk magunkhoz, mondom össze kéne szedni magunkat, mert nekem ötkor
megy a vonatom, még haza kell menni, meg tele volt még kajával a hűtőm, így
mondom azt ebédre megehetjük. Ó de csak tíz percre bújjak már még vissza mellé…
hát visszabújtam, végül délben sikerült elindulnunk hozzám. Vettünk sütnivaló
krumplit a lidlben és ahogy hazaértünk, bedobtam sülni én meg végre elmentem
zuhanyozni, mert nála nem akartam, mert se törcsit, se váltás cuccot úgy nem
vittem, hát sose volt még ilyen jó a zuhanyzás :D Szépen felfrissülten aztán
megterítettem, a drágám közben megcsinálta a gépem, mert a windows vacakolt egy
ponton. Ebédre meg megettük a maradék rakott cukkinit krumplival meg
desszertnek volt még otthon eprem. Után megint összebújtunk, jött a Madagaszkár
3. (ez csak nálam volt meg, nála nem szedtük le), na de szerintem ebből láttuk
a legkevesebbet, annyira összegabalyodtunk közben (mindezt úgy, hogy még mindig
nem csókolóztunk, mert nem múlt el a szájáról az a szar, de már szépen gyógyul
szerencsére). Szóval azért csak sikerült kiszívni a nyakát meg huncutkodni
közösen egy sort, nagyon élveztem. De ugyanakkor olyan kis visszafogott meg
minden, amit már nagyon régen tapasztaltam, de nagyon üdítően hat :) Már most ő
is szenved attól, hogy nem csókolózunk, kérdeztem, hogy mikor érezte úgy
először, hogy meg akar csókolni és azt mondta, hogy az első tali végén múlt
vasárnap, mikor ment el, akkor szeretett volna, csak inkább úgy döntött, hogy
még nem. Na aztán a Madagaszkár végére még összekaptam, amit magammal akartam
vinni, ő meg felkísért a buszmegállóba, közben meg elnyaltunk 1-1 jégkrémet meg
beszélgettünk és mikor jött a busz, elbúcsúztunk.
Hiányzik a kis maki rendesen, majd valamikor kedden fogunk
egy rövidet találkozni, mert most kezdődik neki is a vizsgaidőszak, meg úgy néz
ki, a jövő hétvégét együtt tudjuk tölteni majd. Meg persze 3 hét múlva
államvizsgázok, így nekem is tanulni kell meg még kétszer kell menni a
Projektes helyre is, aztán már vége lesz, úgyhogy nekem is van mit csinálni.
Nagyon édes volt egész idő alatt, sokat bújtunk, ölelkeztünk meg beszélgettünk
is, nagyon kellett már ez, hogy ráérős, teljes munkaidős palit találjak :) Egy
kicsit a végén szóba jött a jövő, hogy hogy lesz a munka. Mondtam neki, hogy
szeretnék maradni, de Pestre is pályáztam, majd lesz, ahogy lesz, de ne
aggódjunk még ezen. Ja és fényes nappal kézen fogva mentünk keresztül az egyetemvároson,
szóval eléggé hivatalos a dolog vagy hogy mondjam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése