Még mindig rettenetesen félek, hogy mi lesz, mert ha nem itt kapok munkát, akkor nem folytatom ezt a valamit közöttünk, ezt eldöntöttem, viszont most már kicsit fájni fog, ha el kell válnunk.
Amúgy meg olyan kis visszafogott, meg alig mutat meg valamit az érzéseiből, meg a gondolataiból, néha legszívesebben egy csákánnyal nekiesnék, hogy na mi van belül?! Aztán belenézek a szemébe és ott van minden. Félek még teljesen elengedni magam, még nem is szabad, de ha úgy alakul, hogy lehet, akkor úgy érzem igazán boldog tudnék lenni mellette. Szörnyűséges :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése