Vágyak

Tök normális, hogy kívánok dolgokat. Hogy elkalandozik a gondolatunk, akár meló közben is. Hogy vágyok egy durván csokis-zsírban tocsogó édességre. Hogy aludni akarok amennyi csak jól esik. Hogy időnként egy kicsit ráindulok az egyik munkatársamra. Hogy szeretnék aludni vagy egy szabadnapot, amikor nem kell tanulnom másnapra meg utána napra se. Hogy ma találkoztam Gólyával melóban és még mindig megmozdul bennem a kisördög. Hogy olyan munkára vágyom, ahol munka után nyugodtan beülhetek sörözni a barátaimmal, mert nem kell hazarohanni, hogy tudjak készülni a másnapi munkára. Hogy aludni szeretnék.

Hogy hétfőnként mindig benne van a pakliban, hogy felmondok. Hogy nem bírhat az ember ennyit megtanulni ennyire rövid idők alatt. Hogy mindennap erőnk felett teljesítünk. Hogy vágyom némi szabadidőre. Hogy idejét sem tudom, mikor mulattam utoljára úgy igazán. Hogy már tuti szétcsapnám magam bármilyen alkohollal, olyan régen ittam. Hogy szeretnék berúgni és táncolni és mulatni és vállalhatatlan lenni egy kicsit, flörtölni, táncolni még, illetlenül kiöltözni és még szexelni is (na jó ezt azért végső soron csak Carlosszal szeretném igazán - a fenébe monogám lettem :D)

Nem bírom már sokáig...

...ezt a folyamatos terhelést a melóban