Bright side of life

Nem akartam már írni, amíg a végére nem érek, így most örömmel jelenthetem be, hogy:
FELVETTEK A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁNAK VEZETÉS-SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSÉBE (a rendszer szart be, minden rendben volt az utalásommal, persze ehhez kb 100 telefon és egy rájuk uszított nagynéni kellett) TOVÁBBÁ
ALBÉRLETES LESZEK AZ AVASON ÉS MÉG ANYÁM IS ÁLDÁSÁT ADTA RÁ (egy napos nembeszélekveled-durci után, de az a lényeg, hogy benne van)

Szóval az élet szép, legszivesebben caps lockkal támogatva írnék mindent.
Ja, és ha ez nem lenne elég, pénteken csajosbuli, a legdrágábbakkal, akikkel már 10 éve (plusz az egyikükkel vagy 16 éve) a legjobbak vagyunk :):):)
Ja és ha még ez sem elég, Z barátom felhívott, hogy mizu, mert hiányzik neki az egyetemi banda, így szombat estére a telkükre hívott meg inni meg bográcsozni és ott lesz Ercsa is (haver :P) és És ÉS jön a legdrágább Szexiszeműm is és nagyon remélem, hogy nem lesz csutkarészeg, hanem csak úgy mint mindig, hogy utána végigbeszélgetjük az éjszakát, mert azt imádom, mindig jót tesz a kis lelkemnek. Ja meg vinni kell sátrat, ha aludni akarunk, szóval lehet, hogy a szombati költözés során bedobom a kocsiba azt is a hálózsákommal együtt és akkor nem lehet majd gond :)

Annyira boldog vagyok most és már annyira kellett ez ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Még annyi kell, hogy megjöjjön a papír, el tudjam hétfőn intézni a tárgyfelvételt, meg nagynéném küldje a nyári béremet, mert be kell fizetni a tandíjat.

Az albi amúgy király, 5en fogunk lakni, de nagyon tágas, belefér a ktsgvetésembe is, Tesóó se lesz messze. Még a szobatársammal nem találkoztam, első benyomásra (arckönyv) picsa, de Mese szerint (lakótárs) egész normális, ahhoz képest, amit várnánk. Ja és elsős... remélem jól megleszünk :)

Most megyek virulni, mert végre jó minden és boldog vagyok és már az se érdekel Vele lesz-e valami, mert ez a hét egyszerűen SZUPER akármi is jön még!!!! ^^^^^^^^^^^^^^

Always look on the bright side of life tütü tütütütütütü XD
(remélem még nem volt, de ha igen, akkor is leszarom mert boldogságosság van ^^)

Szegény embert az ág is húzza

Most kezd kabaréba átfordulni az egész.
Felvettek.
Megtörtént a csoda, lett elég pontom, felvettek... volna, de a "Felvételi döntés: Technikai elutasított állapot (vonalhúzás előtt)"
Ezek a parasztok, nem voltak képesek lekönyvelni egy augusztus 2-án elutalt eljárási díjat, így egyelőre még mindig nem biztos alattam a talaj. Most jön az, hogy holnap kipostázzák az értesítőket, én azt péntekre megkapom, onnantól 15 napom van fellebbezni (az úgy szeptember közepe), és ha beadtam, akkor 30 nap van a sérelmem kivizsgálására, a döntés felülbírálására... MAGYARUL OKTÓBER KÖZEPÉN talán elkezdhetném... imádom a bürokráciát...
Szóval most jön az, hogy telefon az egyetemnek, az oktatási hivatalnak (az educatioval már nem próbálkozok 15 sikertelen hívás után) pestre is hajlandó vagyok felmenni még 5ezret rááldozva az vonatozásra, helyi közlekedésre, de én hétfőn el akarom kezdeni a sulit!!!!

Zene.
Így érzem magam most... Wait... wait... wait you motherfucker..., illetve Now we got to blow this fucker down...

Demotiváló

Azért vannak nevetségesen szar dolgok az életben (jó persze, az éhezéshez képest lófasznyi gondom sincs, de nekem most ez jutott...)
Szóval, hogy milyen demotiváló tud lenni az élet, mikor álmaim pasija a fenti zenét rakja ki az arckönyvébe... Merthogy, itt arrólvanszókéremszépen, hogy mért nem veszed észre, hogy veled akarok lenni...
Namost. Az ilyet az ember szerintem (jó a pasik esetében a fene tudja) csak akkor rakunk ki, ha célzunk valakinek. Nem hiszem, hogy nekem szólna, hiszem, ha egész bogács alatt ilyen jól ignorálta icipici "belédestem az a baj" szintű vallomásomat, akkor most se, másrészt meg ki a picsának szól? Vagy csak szimplán szereti az ilyen zenét...
Na most ennyi, mert még jön majd egy esti bejegyzés kb 1 óra múlva, hogy milyen csodás/szar/kegyetlen/igazságtalan az élet... magyarul felvételi eredmény.
Nem tudom miért reménykedek még mindig abban, hogy sikerülni fog...

Hátralévő életem első napja...

Kezdődik el holnap.
Estére végre eldől, hogy mi a fene lesz velem:
a) Csoda történik és bekerülök GTKra
b) nem történik csoda és vehetem fel a Matek II.-t mert azt be tudom számíttatni és visszaköltözök a koliba és elkezdek állásért kuncsorogni minden normális helyen
c) nem vesznek fel és itthon maradok önsajnálni magam
d) mint a b) csak pluszba még befoglalom a szobát egy hétvégére és az ágyasommá teszem Gólyát (ez a verzió máris kiütéssel nyer a b) ellen :P)
e) fogalmam sincs

Szóval ez most a helyzet... Próbálok nem stresszelni, meg nem foglalkozni még holnapig az egésszel, de azért már kiütköznek rajtam az (_őrület_) első fizikai jelek...
Már egyet se kell/lehet aludni és kiderül...
Szorítsatok, én se tudom, melyik lenne igazából jó.


Zene.

Nem kell más...

Annyira nyomorult vagyok... Belelovallom magam a semmibe. A képzeletemben létezik csak ez az egész... olyan régen bele vagyok már esve (szeretem...) tegnap Királylánnyal (barátnő a múltkori szakítós történetből) beszélgettünk, mert az új kiszemeltje elvitte kocsival dolgozni és nekem meg eszembe jutott, hogy másodéven sportnapra Vele mentem bevásárolni kocsival és már akkor tök izgatott voltam, hogy Vele leszek kettesben... Ennek már majdnem 3 (!!!!) éve basszus.... mit szarakodtam itt az elmúlt években? Vagy át kellett esni mindezen, hogy tényleg lelkileg is megérjek? És egyáltalán...
Annyira jó vele. Jobbnak érzem magam. Bátrabbnak, boldogabbnak. Az is elég, ha beszélgetünk, mert nagyon jókat tudunk, élvezem a társaságát és igen, közben megesik, hogy arra gondolok, hogy dönts már meg, de hát na... Fizikailag is vonz. Olyan hülyeségektől rá tudok gerjedni, hogy elképzelem, ahogy fát vág... Mondtam tegnap Királylánynak, hogy ha egyszer odáig eljutnánk, hogy együtt lakunk és fát kéne vágnia, hát ott bizony nem jutna messzire, mert bevonszolnám az ágyba és fűtenénk szerelemmel...
Annyira szánalmas vagyok... annyira szeretném... annyira szeretem...
Jövőhéten csajosbulit tartunk és gondolkodom, hogy elhívjam, mert lehet, hogy bemegyünk Mc-ra, de nem bírnám végignézni, hogy mást fűz... elég volt a hétvégén...
Ugyanakkor meg alig várom, hogy megint találkozzunk. Imádom, amikor elszakadunk a többiektől és kettesben leszünk és beszélgetünk és megnyílik nekem és én is próbálok megnyílni neki... olyan csodálatos. Boldog vagyok vele basszus ilyen kis semmiségektől is.
Valaki pofozzon fel.
Amúgy Királylánnyal megegyeztünk (mert ő is kínlódik a hercegjelölttel), hogy ha szeptember végééig nem történik semmi, akkor továbblépünk. Illetve abban maradtunk, hogy nem véssük kőbe, csak így hogy szabtunk egy határidőt az talán mindkettőnket jobban motivál, hogy elérjük a céljainkat.

Most ilyen zene:

Most van az, hogy írni kéne...

De igazából nem tudom még mit lehetne leírni a hétvégéről.
Péntek este bebaszcsi volt. Meg táncolás Vele. Aztán veszekedés Vele (már ha lehet veszekedésnek hívni azt, hogy én kiosztottam, hogy hogy képzeli, hogy velem táncol és otthagy, hogy elkérje vmi ribanc számát (persze nem ilyen szépen mondtam), mert kérje, de bassza meg, hogy csak úgy faképnél hagy. Meg persze mostmár tudja, hogy a kicsi szívem (ez a másik ribanc) dobog érte... Ja, mert közben odajöttek a többiek és nem tudott semmit mondani, de lehet nem is baj...
Azért kaptam tőle a második éjszaka egy "szeretlek"-et, ami jó is volt, mert akkor nyilván nem basztam el mindent, de rossz is volt, mert barátként szeret, aminek örülnöm kéne, mert abból még bármi lehet, csak na, én már egy lépéssel előrébb vagyok asszem.
Ja és elkezdtem lehámlani és persze, hogy csak az arcom akar leesni meg még egy kicsi helyen, amúgy a többi egész szépen bebarnul. Tegnap csajostali volt és fel mertem venni fehér felsőt és végre világított rajtam, mert nem voltam már Hófehérke ^^

Ma lehet, hogy benézek gólyatáborba, mert tegnap összefutottam Öcsivel (haver), aztán megbeszéltük, hogy be kéne menni. Ha szerencsém van még a seggemet is beviszi kocsival és nem kell egy ezrest kidobnom a buszokra... a köszisör úgyis olcsóbb :P

A többiről meg nem akarok beszélni. Majd lesz valahogy, most több szálon futtatom a dolgokat, így ha jövőhétfőn hivatolossá válik, hogy nem kellek az egyetemnek, remélhetőleg már nem lesz olyan kilátástalan a helyzet.

Keressünk vmi zenét.

Fuckyeah

Megjöttem Bogácsról, kurvárakibaszottuljóvolt és mégmégmég csak ne égtem volna le első nap. Nem volt semmi Szexiszeművel, most megyek aludni és pár nap múlva ha magamhoz tértem akkor megírom az elmúlt napok krónikáit :D

Addigis: NE LEGYÉL MÁR HÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓEMBER :D:D:D

Hogyaza...

FIGYELEM!!! Trágár tartalom következik, aki szereti a Miskolci Egyetemet, a Sorsot, a felvételi rendszert vagy hasonlókat, az ne olvasson tovább.



Szóval:
HogyamocskoskurvaanyjukataGTKsoknak :@:@:@:@
"Az idő rövidsége miatt nem tartunk szóbeli felvételit, helyette a diploma alapján számolt pontot duplázzuk"
KÖSZBAZDMEG, így 6 ponttól esek el a felvételi során. 6 kibaszott ponttól, amiből 1 is elég lenne, hogy felvegyetek (75 pontom van, 76 a ponthatár) és fizethessek nektek 4 féléven át tandíajt, IV-t meg minden lófaszt, de neeem nektek én nem kellek most...
Ha beledöglök is bekerülök oda és csakazértis megcsinálom a vez-szerv mesterdiplomát és utána jól elhelyezkedek vele és hülyére keresem magam és ha megkérdezik hol tanultam véletlenül se titeket foglak méltatni, hanem megmondom, hogy az élet tanított.
Mert az élet megtanít arra, hogy ha meghozol egy nehéz döntést (otthagyom a gépészt) és feláldozok valamit amit akarok (na jó fosok tőle, de akkoris lemondtam az erasmusról), akkor is kell b) meg c) meg zs) terv, mert az élet nem ilyen egyszerű és alád tesz néha és mindenre fel kell készülni.
Szóval fák fák fák... ha egy elfogadható módot is találok, még a rám eső állami támogatástól is megfosztom az egyetemet és elhúzok passzívra, mert engem ugyan ne képezzenek gépészmérnöknek, csakmert olyan nyomik, hogy nem lehet azt tanulni azt amit akarok (jó én meg olyan nyomi vagyok, hogy csak egy félévvel késve hoztam meg ezt a döntést).
Szóval van 2 hetem, hogy döntsek, b) terv legyen (korábbi a) tervként ismert) vagy kitalálni egy c), d) vagy akár zs) tervet, csak legyen valami, amivel vagy tanulok vagy pénzt keresek vagy mindkettő.
A Gtk meg bekaphatja... tuti fellebbezhetnék valahol, de nem tudom megérné-e...

100. bejegyzés

Ezt is megértük, bár most a következőt akartam megírni, de ne legyen már az a 100. (majd meglátjátok...)
Szóval vettem ma egy sátrat, meg figyelem, hogy Szexiszemű mikor kerül elő, hogy akkor tutira jön-e hétvégén.
Ma olyan jó kedvem lett, hogy nem kell hétfőn az egyetemre mennem (okfejtést lásd köv. bejegyzés) és bulizhatok hétvégén, hogy a bútorboltban (ahol a környéken nem volt egy lélek se) táncikáltam egy kicsit, meg általános jókedvem volt :)
Remélem a hétvége is ilyen jó lesz.
Na megyek, írok a következőt, mert az most jobban mozgat.

Zene.

Kettősség

A minap arról írtam mennyire örültem Szexiszeműnek meg hogy Gólya mit ajánlott.
Mért van az, hogy a lelkem Szexiszeműt akarja, de vágyat nem érzek, miközben Gólyáért majd megveszek, de járni nem akarok vele???
Egyetlen értelmes választ tudok erre: Szexiszeművel még nem kerültünk annyira közel egymáshoz, hogy vágyjak rá, miközben Gólyával meg más beláttam, hogy komoly dolog nem lehet belőle, de tudom, hogy mennyi szenvedély van benne.
Kíváncsian várom a hétvégét Szexiszeművel, hogy hogy fogunk egymással viselkedni, lesz-e valami.
Majd meglátjuk...

Zene.

Tisztánlátás

Mért nem lehet méltósággal elfogadni azt, hogy vége?!
Mért kell érzelmileg zsarolni?!
Mért kell öngyilkossággal fenyegetni?!
Mért kell feltörni a másik facebookját, hogy elolvassa a beszélgetéseket?!

A korábban említett páros fiú tagja, Gergő (nem látom értelmét, hogy becenevet adjak neki) széthullott. Tegnap estig sajnáltam is, hogy ennyire megviseli a szakítás. Öngyilkossággal fenyeget napok óta, lassan 24 órás ügyeletben vannak körülötte a barátai meg a családja, meg próbáltam eddig én is, mint barátja. Ma reggelre persze megkaptam, hogy megaláztam őt, hazudtam neki, (csak mert szegény barátnőm munkahelyén meg a kibaszott pletykafészkek elkezdték összeboronálni egy munkatársával, akit korrepetált párszor németből, mert a srác nyelvvizsgára készül, barátnőmnek meg már szakmaija meg tán felsőfokúja is van belőle) szóval merthogy ő tudja, hogy barátnőm ezzel a sráccal együtt van, meg szórakozni járnak (egyszer egy társaságban mentek el inni egyet miután barátnőmék szakítottak).
Én már lelkileg ezt nem bírom. Elküldtem a halál faszára Gergőt, mert nagyon megvisel, mikor otthagy úgy chaten, hogy lehet, hogy többet nem találkozunk/beszélünk/stb miközben a szívem szakad meg érte, hogy ennyire fáj neki és próbálnék segíteni és akkor még le is vagyok hordva hazugnak...
Ahogy hallom, már a barátai is nehezen viselik ezt az állapotot, ha minden igaz beszélni fognak a szüleivel, hogy próbálják megoldani a dolgot, mert Gergő most már nagy adagban szedi a nyugtatót, meg tegnap bevallotta, hogy füvet is szív mellé és még iszik is. Tönkreteszi magát. És a legközelebbi barátaival is ezt játssza, hogy úgyis hamar elfelejtik, ha ő meghal, meg ilyeneket mond. Ez nem állapot.
Remélem jóra fordulnak a dolgok, de nagyon nehéz, fáj nekem is, mert nem akarom, hogy baja essen, de annyira hülye, hogy az leírhatatlan. Tegnap a vasútállomásról kellett visszahozni...
:(

zene.

I gotta feeling :)

Ma, hosszú hallgatás után Szexiszemű rám írt, aztán felvett skypera és egy negyed órát beszélgettünk és azóta mosolygok, pedig nem is volt semmi olyan. Csak, hogy mizu, meg csinálni kéne valamit, meg a tavalyi Tokaj mintájára idén Bogácsra megy a banda (és ugyan én le akartam mondani a részvételemet) és ő is jönni akar (szóval nanáhogy jövök én is :):):):):). És most olyan mosolygós vagyok, meg hát boldog pedig csak beszéltünk, de azért mindezt írásban is lerendezhette volna és mégis a hangomat akarta hallani biztos (kezem a biliben tudom :D).
Jajj, csak lenne igazam... annyira boldog lennék...
Kapott állást Berentén, szóval itt marad a közelemben, innentől sok dolog könnyebben elképzelhető és reményeim szerint nincs még nője, de majd ha legközelebb keres Bogács miatt, kipuhatolom.
Boldogságosság van ^^ ^^ ^^ ^^ ^^ ^^ ^^ (kb így nézek most ki én is :D)
Meg ha van egy kis esze holnap eljön ide a városba bulizni (bár asszem hétfőn dolgoznia kell) de tök jó lenne (pláne ha időben szól és fel tudok készülni) mert vele jó lenne bulizni és még azokra a helyekre is elmennék vele, ahová amúgy be nem teszem a lábam.
Jhajj, valaki üssön le :D

Zenebona, ami szívemnek most kedves.

Maximális extázis

Nem lesz több ilyen nap, hogy 3 bejegyzést is produkálok szerintem, de erről a zenéről még muszáj megemlékezni:



Nocomment :)

Hard to say I can't

Rossz barát vagyok biztosan.
Tegnap barátnőmet is meg az expasiját is letiltottam MSNen egész nap.
Barátnőm nem veszi észre magát, hogy mennyire leszar. Ha találkozunk csak arról van szó, hogy az exe így meg akit kinézett úgy. Az, hogy velem mi van fel se merül, amit még túl is élnék, de az, hogy miután kibeszéli magát, szinte azonnal ott vagyok hagyva... most reggel is ezt játszotta, hogy szia képzeld felhívott a kiszemelt.. elmondta mi volt aztán na csocsi és már lépett is ki. Ez nekem olyan kibaszottul fáj. 10 éve vagyunk barátok a kurvaéletbe, hogy lett ez a nő ilyen?!
Bloá.
Zene most sincs.

Éjszakai pársoros

Gólya     üzenete:
*sztem nöként örülnöd kéne h nem rögtön csinálom a dolgok nagyrészét:D:D
Sophie            üzenete:
*nőként annak örülnék ha csinálnád :P

NoComment :P

(amúgy arról volt szó, hogy lassan válaszolt :)

Update: Azért csak bevallotta, hogy ha lenne hol és mikor meg csak kettőnk között maradna akkor benne lenne... most örüljek? A legnagyobb hódításomat (az utóbbi időben) nem mondhatnám el senkinek...

Visszapillantás

Jó voltam, aztán jöttél te.
Felszabadítottál.
Nekem adtad a játék örömét.
A szenvedélyt.
A kéjt.
Aztán magamra hagytál.
Nekem adtad a szenvedést.
A fájdalmat.
A kételyt.
Álmodtam?
Léteztél?
Aztán megértettem.
Magamat kaptam tőled.
A Nőt.
A szeretőt.
A túlélőt.
Léteztél?
Álmodtam?
Nem számít.
Bennem leszel örökké.






Zene.

Kedd volt

Hát ez egy érdekes nap lett...
Két barátom szakított a hétvégén és délután a srácot mostam fel a padlóról, aztán este meg a barátnőmmel mentünk le meg beszélgettünk. Közben összeakadtunk közös barátunkkal, akivel gimiben osztálytársak is voltunk. Nem mellesleg én kb 3 évig halálosan szerelmetes voltam belé - persze sose lett semmi belőle, de ő volt az első nagyszerelmem. Persze barátnőmmel táncoltak a szalagavatón és egyszer félrehívott, hogy ha még félévig így próbálnának akkor, lehet, hogy beleesne, de persze abból se lett semmi.
Most este meg sörözés közben beszélgettünk és barátnőm mondta, hogy szingli lett, mire barátunk lelkesen elkezdett ajánlkozni, hogy jöjjön össze vele. Szerencsére már elég nagylány vagyok egy ilyen helyzethez, meg barátnőm is reflexszerűen utasította el mind a 100 alkalommal, de persze nekem egyszer se ajánlotta még fel az életben és tudom, hogy nem is fogja, de akkor is ő volt az elsőszerelmembasszameg. Még jó, hogy elég felnőtt vagyok a helyzethez :D Amúgy nem tudnék vele járni, mert hosszú távon ami így szórakoztató az idegesítővé válik, szóval csak nyavalygok (és most tanított meg rá a helyesírásellenőrzés, hogy a nyavalyogni csak LYnal lehet :D)
Na megyek aludni, végre kész a szobám, már van ágyam, számítógépem, szekrényem, csak a polcokra meg a könyvespolcra kell visszapakolni meg beszerezni egy akasztós ruhásszekrényt cseresznye színben. Ollé!

Zene.

:)

Csak egy pársoros:

Azt álmodtam, hogy találkoztam Tudattal (az elmúlt években sajnos már csak véletlenszerűen botlunk egymásba, bár ő határozottan abba a kategóriába tartozik, aki hiányzik az életemből). Na szóval találkoztunk és tök jót beszélgettünk, hogy kivel mi van, aztán nem tudom hogy de egy elég világos pincében ültünk és elénekeltük Adele-től a Someone like you-t, de nem ilyen szerelmetesen vagy vmi, csak elénekeltük és olyan jól esett, mert igazából nem énekelek emberek előtt max szakesten, de ez most olyan jóó volt :)
Kár, hogy már nem vagyunk olyan közeli barátságban, mert ezt most leírnám neki is...
Nevermind...

Someone like you

Ohh la la

Csináljuk a szobámat és izomláza van a combomnak... lehetne mástól is...
Lassan elérem a 3 hónapot, ami már egy negyede az évnek és tavaly is összesen fél évet kihagytam és nem mondom, hogy a káromra vált, de azért vannak napok, amikor elég frusztráló.
Az meg pláne, ha csajosbeszélgetésre lemész a kocsmába és ott lelkesen integet az egyik (csajokkal) közös barátunk, aki történetesen fiú és így persze eleinte nehezen melegedünk bele a témákba, majd mikor már menne a beszélgetés 10 centire mellénk ülnek a másik asztalhoz és onnantól vagy suttogod a mondandód felét vagy a tudodki a tudodmit a tudodhol rejtjelezést használjátok vagy egyszerűen kimondod, hogy mivan aztán mikor jöttök el a pasik úgy köszönnek el, hogy helló... merthogy persze, hogy hallgatóztak. Nembaj, mostmár itthon is láthatják, hogy a jókislány csak a felszín...
Szóval kaparom a falat minden értelemben, pláne, hogy tegnap vakartuk le a tapétámat és lesz egy szobám két héten belül talán, amiben a padlónak és a tapétának is más a színe, mint szerettem volna, de legalább már nem kell anyuval egy szobában aludni...
wáááááááááááááá :S :D

Zene.

Sweet Home Alabama

Hazajöttem. Furcsa. Jobban pörgök, mint ahogy itt indokolt lenne. Félek, hogy visszapunnyaszt a város.
Nézegetem a felvételit (még jó, hogy kiírják, hogy az összes papíromat el kell küldeni az egyetemnek is, nem elég a felviseknek), nézegetem az albérleteket, miközben gondolkodom azon, hogy bejárós legyek. Épp csináljuk a szobámat, mert beázott és a padlótól a plafonig ki kell cserélni mindent és ha úgy sikerülne, ahogy szeretném, akkor tökjó lenne minden nap itt ébredni, de félek hogy egyúttal kikerülnék az egyetemi körforgásból is, pláne ha bekövetkezik egy dolog, amitől "tartok", akkor mindenképpen Mc-n kéne laknom, különben nehéz lesz. Viszont albiba meg jó lenne olyan emberekkel menni, akiket ismerek, mert nincs már kedvem új népek új hülyeségeihez...
Ennyi van most.

AkusztikZene.