Nos, megint nem volt éppen nyugis évem. Visszatekintve azt mondhatnám, hogy a család dominált idén. De nézzük, mire emlékszem az egyes hónapokból (aztán a linkekre kattintva megnézhetitek, mi is volt tényleg).
Január: hogy is kezdődött? pasi nulla, élet nem sok... jaj tudom! HEG látástól vakulásig, tanulás, vizsga, tanulás, pótvizsga, kettes, köszönöm. Más nagyon nem rémlik
Február: Selmec! szex Gével, megint suli, összebarátkozás az egyik csajjal a szakomról (még, ha erről nem is írtam)... régen volt, nem jut eszembe más
Március: innen inkább kevesebbre szeretnék emlékezni. Összevesztünk N-nel, azóta sem beszélünk. Veterán szakest. Volt egy jó Tesó-szülinap. Nagyi
Április: lefagyás, szomorúság, rettegés, hogy mi lesz.
Szeptember: újra suli, egyéni tanrend, ingázás, oktatás, a munka egyre jobban megy, szüret és talán még ez a hónap volt, mikor Gólya újra szingli lett... valamint akkor még nem írtam erről, mert a fene se tudta, de ekkor ismertem meg Mr.Greyt is :))
Október: suli, munka, suli, munka, mókuskerék, de mégis élvezem, tréning a Bükkben, találkozás Haborgoval, Selmec! huncutkodás Pötivel :) egyre intezívebb Mr.Grey jelenlét, elkezdjük tervezni az első talit, jaéspersze szülinap :))
November: suli, meló, szokásos, és ez az a hónap, amikor egy nagyot fordult az életem: találkozás Mr.Greyjel. Azóta sem tértem magamhoz a varázslatból :))))) meg volt pár kiváló szakest is :)
Összességében azt mondanám, családközpontú év lett ez, illetve a második felében felpörögtek a dolgok. Amennyit szomorkodtam tavasszal, annyi boldogságot kaptam ősszel és a nyár is izgalmasan alakult. Nem bántam meg semmit végső soron és most boldogan vágok neki az új évnek. Remélem ennél rosszabb jövőre sem lesz.
Letört az egyik, már eddig is lyukas fogamból egy darab. Holnap fogorvos... már nem bírta volna ki januárig, mikor kényelmesen ráérősen el tudok menni fogdokihoz megcsináltatni az összes szart... neem törjünk le még idén, ráadásul olyan idétlenül, hogy az egyik csücsöknél még hegyes is legyen, hogy legyen mivel beharapni a számat belülről...
ajjjj
Most léptem be msnre és Gólya üzenete várt, hogy mizu. Mondom ráírok fb-on, hogy felejtse el az msnt mert már nem nagyon vagyok fent. Azt mondja, el akar hívni beszélgetni, iszogatni. HMM WTF
Most mindegyik megérezte csábító feromonjaimat vagy mi a manó? :D
Szóval gondolom megyünk majd beszélgetni meg inni. Remélem nem hiszi, hogy lefekszem vele. (gonoszkacaj)
Jajj, Pöti rám írt lassan egy órája és olyan szinten flörtölünk, hogy hjajj :D
Meghívott magunkhoz otthonra egy "puszkó"-ra, sőt, alhatok is ott, ha akarok, mert ő ennyire jófej :D (meg mert 3 óra csak odaérni :D
Természetesen nem megyek, de vasárnaptól itt lesz Mc-n megint, szerintem szilveszterkor lenézek a koliba,. mintegy véletlenül :D
Ettől persze a ma délelőtt még mindig a maga fényében ragyog a kicsi szívemben, de ez most úúúgy felvillanyozott :D
Update:
Ő: mert czuki vagy kajak olyan vagy mint fiona*
olyan kis aranyos
* ezt érti, aki érti a shrekes fionára utal
Update2: abban maradtunk, hogy szilveszter után valamelyik nap filmezünk egyet :D Na ki fogsz szexelni? :D Persze amilyen szerencsém van, addigra megjön vérnéni, de akkor meg eltolom egy héttel és kész!
Ó, ha mindig így lehetne. Most ment el Mr.Grey, úgy egy fél órája és ugyan még mindig remegek, de már összeszedtem annyi erőt, hogy ne csak nézzek ki a fejemből, hanem írni is elkezdjek. Máskor, mire hazaérek, már elszáll az ihlet, meg nincs gép, stb.
Szóval ma reggel eljött hozzám Mc-re és itt voltunk együtt, az én ágyikómban. Csodálatos két órát töltöttünk el, igazából nem tudom leírni rendesen, hogy milyen érzés volt, de azt képzeljétek el, hogy a két órából kb100 percet úgy töltöttem, hogy az elélvezés határán voltam folyamatosan (ez nem feltétlenül hangzik jól, de nagyon jó volt!!!). Ráadásul nem holmi falhozcsapkodós extrém szex volt, hanem a legfinomabb, legfigyelmesebb, leginkább egymás rezdüléseire (szószerint :P) odafigyelős szeretkezés volt. Annyira érezte, hogy mikor mit kell csinálni (megállni, folytatni, stb), hogy teljesen lenyűgözött. Most igazán rámentünk a minőségre a mennyiség helyett és ez így volt tökéletes.
Most egy nagy halom remegő puding vagyok, aki nem tud magával mit kezdeni :))) Próbálok lenyugodni, még olvasgatnom kéne suli dolgokat, de már most érzem, hogy délután lesz belőle...
Másoknál is így megy? Veszekedés egész nap? Semmi nem jó, amit csinálsz és csak én tudom jól csinálni, de azért baszódj meg, hogy semmit nem csinálsz?
Utálom az összes ünnepet emiatt.
"Le kell törölni a szekrény tetejét" - plafonig érő szekrényünk van, életemben nem láttam még a tetejét, de biztos, aki betéved, azt fogja nézni; illetve tutira ma kell, mikor már rég mennünk kellene haza...
"Pakold be a muffinokat dobozba, de ne ott az asztalon, ahol vannak, mert morzsálni fogsz, vidd be inkább az ágyadra" - WTF?! válasz: mert az asztalhoz leülhetnek vendégek, de a szobádba úgyse mennek be. Ez még nem hallott arról, hogy LE LEHET TÖRÖLNI azt a kurva asztalt?!
"Látom nem vetted észre, hogy kétszintes a doboz" - igen, kurvára vak vagyok és nem vettem észre, hogy egy 30x15ös fehér műanyag van a doboz mellett, ami pont beleillik. Vagy inkább csak úgy gondoltam, elfér a maradék 16 muffin egy szinten.
"Vidd le a cuccokat a kocsiba" - "Ennyi, biztos nincs más?" - "Nem, nincs" (lementem egy utazóval és egy nagyszatyorral) "Még azt a három papírlapot levihetnéd a szelektívbe" - "Akkor nem lehetett volna, mikor az előbb kérdeztem?" - "Ó de nem akarom, hogy itt játszd a hőst, hogy egyszerre leviszel mindent" - mondja ezt a mártírkomplexusával....
Annyit úsztam meg ma, hogy amíg telefonált, feltakarítottam a szobámban, mert mikor letette, jött, hogy mert lófaszt nem csinálok és akkor tudtam mutatni, hogy de bizony igen.
Most még krémet készít egy olyan sütihez, amit szerintem senki nem szeret a családban. A másikat ugye megégette, meg a felét már meg is ette (amúgy ehető lett csak fekete egy kicsit a teteje). Szóval maradnak az én muffinkáim.
Már várom, mi lesz a következő dolog, amiért csesztethet...
Csend és nyugalom (?) vesz körül.
Egész nap le akartam radírozni az arcomat, mégis csak most bírtam rászánni magam. Egyedi bioritmusom van, úgy tűnik, most teljesen éber vagyok, napközben meg alig bírtam nyitva tartani a szemem (vagy egyik a másik oka :)
Pörög az agyam. Jönnek a gondolatok feltartóztathatatlanul. Greyjel most külön vagyunk. Vagy legalábbis messze egymástól. Csináljuk a kis napi rutinjainkat, közben tartjuk a kapcsolatot.Mindketten szívesebben választanánk a nyugalmas, összebújós, lesz-ami-lesz-mi-nem-idegeskedünk-minden-vackon napokat, de most nem ezt dobta a gép. Talán sosem fogja. Valami bántja érzem. De nem tudom, hogy miattam-e vagy más miatt van gondja, de érzem, hogy valami van. És az ő kevésbé jó hangulata átragad rám is, mert nem tudom, hogy mi történik benne és főleg mert nem tudok ott lenni, hogy átöleljem és mellette legyek. Nem is tudom, szabad-e, hiszen szeretők vagyunk, nem szerelmesek, bár abban mindig egyetértünk, hogy minden jöhet, ami mindkettőnknek jól esik.
Holnaptól (mától) karácsony és baromira nincs kedvem az egészhez. Nincs karácsonyi hangulatom egyáltalán. Tegnap sütöttem fasza muffinokat, de ennyi. Legalább most nem érzem, hogy boldognak kell magam mutatni kifelé, hogy igen, dejó, karácsony van. Tardlehetek egy kicsit szabadon.Talán azért is van, mert sosem úgy megy a karácsony, ahogy én szeretném. Vagy legalábbis nem az én ritmusomban. Mindig úgy kezdődik, hogy van egy csomó kell és muszáj, aztán veszekedés és rohanás, majd jön a kajakóma és a fekvés 3 napig. Én teljesen nem így csinálnám. Szentestére lenne hal meg valami köret, mert abból nem engedek, aztán a többi napra meg egy jó nagy adag töltöttkáposzta és kész. Meg persze vagy 2 féle süti és még egy nagy kazal gyümölcs és saláta, mert pl idén már ma sem bírok ránézni a sütikre. És akkor nem kéne mindennap főzni meg tukmálni a családra a kaját, hogy de edd már meg, mert még az is van, hanem lehetne, hogy mindenki igény szerint kajáljon. Nekem ilyenkor nem megy a napi 3, de azt meg ne gondoljam, hogy kihagyok egyet is, mert akkor kapom a leosztást, hogy mit különcködök, meg nem képzelem, hogy majd miután elpakoltak mindent még én előszedem... enni kell és kész. Na mindegy, idén talán máshogy lesz. Legalábbis még megvan az esélye, mivel előttem áll az egész. Viszek magammal könyveket, laptopot meg nem és tényleg pihenni fogok a következő három napban!
Olyan mocskosul fáradt vagyok, meg fostos szar napom volt, mint talán még soha, vagy nagyon régen... erre még elígérkeztem korábban egy "buliba", mert egy barátnőmmel most csak ott tudunk találkozni, de mindenki mást rajta kívül nem ismerek és/vagy utálok is. Szóval tuti csodálatos lesz. Szerintem pofavizitelek egy órát, aztán kihúzom magam valahogy, mert csak arra vágyom, hogy bekucorodhassak egy jó könyvvel (pl. McDevittel) és semmit ne kelljen csinálni úgy jövő csütörtökig.
Nyaff van.
Nincs idő semmire, mindig menni kell, meg sietni meg ide meg oda... na jó, csak blogolni nincs mindig időm vagy lehetőségem, mikor szeretném, pedig írnék gyakrabban is.
Kedden a legdrágább Mr.Greyjel voltam. Sajnos most nagyon kevés időnk volt élvezni egymást, ez részemről kicsit az elején rányomta a bélyegét, mert jó az az egy óra előtte amíg egymásra hangolódunk, de azért így sincs okom panaszra :)))
Szerdán a tesókáimat és a babákokat látogattam meg, ami szintén nagyon jó volt, imádom a kiscsajokat! Meg sikerült úgy alakítani, hogy együtt tudtunk ebédelni Greyjel, ettem egy isteni cézársalit, meg vele lehettem még egy kicsit.
Tegnap már Mc-n voltam, KisLányommal bementünk a városba, beszélgetetünk, caféfrei-eztünk, vásároltunk, nagyon jó volt már egy ilyen csakcsajos nap, mert itthon ugye mindig itt vannak a fiúk is... (nem panaszkodom, csak na)
Ma meg az otthoni csajosokkal találkozunk itt Mc-n aztán együtt megyünk majd haza is valamikor.
Most meg pakolnom kéne, a hazavivős cuccot meg amúgy is, mert nincs túl nagy rend, két óra múlva meg indulni kell befelé a városba, de inkább mondom még blogolok egyet, mert most van pár percem rá.
Karácsony a szokásos lesz, a két ünnep között pedig majd megint összefoglalom az évet - van mit.
Jó a gépem, tudok a saját - új - laptopomról írni. 5,5 év után búcsút vettem Itsu-tól (bár ma kiderült, hogy még meg lehet menteni, így lesz egy tartalék laposom is :))) és mától (amúgy múlt péntektől) aDell (adélka) az új barátnőm, aki által megoszthatom az életem veletek.
Hiányzik Mr.Grey. Most éljük meg azt a fázist, mikor "normális" esetben két ember sülve-főve együtt akar lenni, nekünk meg van heti 1-2 alkalmunk találkozni és még akkor se mindig úgy, ahogy szeretnénk, csak egy gyors vacsi, egy pár csók, némi huncutkodás, de nincs meg a lehetőség, hogy összebújjunk, hogy belém bújjon, a helyén legyen, ott ahol mindig lennie kellene...
Kicsit szenvedünk, de nem megy semminek a rovására, csak most le akartam írni, hogy itt tartunk.
Úgy tűnik most nem megy a hét közbeni blogolás. Most értem haza pár órája, de már itt is vagyok, nehogy erre a hétre is megkapjam, hogy élek-e még egyáltalán, mert nulla az online jelenlétem :D :D :D
Nem is tudom hol kezdjem, talán sorba megyek minden napon.
Hétfőn suli volt, államvizsga tételek (kezdődiiiik :O), meg prezi és egy nehezen megkapott aláírás, miközben a csapattársaim meg négyeseket kaptak, de az a lényeg, hogy van aláírásom, aztán majd a vizsgára megtanulom rendesen, amúgy is csak a pót zh reggelén kezdtem el érteni, hogy miről is van szó a tárgyban :D
Kedden már Pest volt, meló volt és a Drága Mr.Grey értem jött munkába és elvitt vacsorázni és olyan jó volt vele, hogy el sem tudom mondani. Szeretek vele lenni, na :)) Aranyos, kedves, néha egészen úriembernek tűnik :P Jövőhéten randizunk, ha sikerül.
Szerdán megint meló volt, találkoztam Haborgoval és tényleg leesett az állam, meg meglepődtem és elvarázsolódtam egy pöttömpanna által :))
Ma meg szépen kényelmesen felkeltem, aztán vonatra ültem és hazajöttem Mc-ra. És kaptam két jó hírt is:
Megajánlottam van Kontrollingból, ráadásul ötöst!!! Így csak két vizsgám marad vizsgaidőszakra, abból is az egyik csak ilyen "vizsga". Meg lehet, hogy este megyek szakestre, szóval eddig jól alakul :)
Bevillan egy-egy dolog.
Ahogy csókol. Ahogy fekszünk egymás mellett. Ahogy simogat. Ahogy néz. Ahogy csókol. Ahogy puszilgat. Ahogy beletúr a hajamba...
Tegnap 10 órát töltöttünk együtt. Felét ágyban. Csodálatos volt! De most olyan rohadt nagy üresség és hiányérzet van, hogy fáj. Szakadt a hó, mikor elváltunk. Olyan hosszan tartott a búcsúcsókunk, hogy elállt közben a hóesés, mire a végére értünk.
Szeretem. Szeret. Persze nem szerelemmel.
És rohadtul fáj, hiányzik, akarom, sosemelég, telhetetlen vagyok....
Mikor hazajövök, mindig kételkedni kezdek. Láttátok a Young Adult című filmet? (Pszichoszingli lett magyarul, de az szar cím). Van egy életem, amivel többé-kevésbé elégedett vagyok. Van munkám, amivel elvagyok. Ott a suli is még, amit szeretek. Vannak barátaim, akik támogatnak, szeretnek. Van Mr.Grey, vannak a kis kiszemeltjeim. Úgy tényleg elvagyok, jól vagyok a bőrömben. De itthon... Itthon arra vágyom, hogy párom legyen, akivel együtt élhetek. Hogy Királylánnyal és a párjával eljárjunk páros randikra. Hogy "normális" életem legyen. Aztán el kezd mozgolódni bennem a kis hang, a kisördög :)), hogy de ettől több kell. Vagyis, hogy ez is kell meg az is. Nem kizárólagosan csak az egyik vagy csak a másik. És ez néha igazán tud marni belülről. Megkaphatom mindkettőt? Lehetek boldog csak az egyikkel? Mindent akarok, de félek, hogy semmim nem lesz. Megragadok a középúton, a szürkeségben, a rossz értelemben vett átlagosságban. Az nem én vagyok. Nem szeretem teljesen kiadni magam, nem is szoktam, csak egy-két embernek tudok teljesen, falak nélkül megnyílni. De Mr.Grey mellett szabadnak érzem magam, olyannak, aki bármit megtehet és mindent megkaphat, amit szeretne. Ez az érzés csodálatos. Próbálok úgy élni, ahogy én akarok, nem, ahogy mások várják tőlem. Mégis időről időre felveszem a szemüvegüket és azon keresztül szemlélem magam és az életem. Van egy-két elfogadó, támogató szemüveg, megéri használni őket. Azt látom, hogy van egy lány, aki keresi az útját, kipróbál, tapasztal, kalandozik. Azt látom, hogy bizonyos vágyait a szögre akasztotta, hogy a jelenlegi vágyait kiélhesse. De azt nem látom, hogy az új vágyak megélése után lesz-e még út vissza a régiekhez. Mert azok is megvannak. Várnak a sorukra. Nem akarok képmutató felnőtt lenni, aki megdugatta magát mindennel és mindenkivel, aztán meg játssza az erkölcsös, szigorú felnőttet/szülőt. Legszívesebben az egész világ előtt felvállalnám azt, hogy milyen az életem és mit szeretnék, de túl sok a rosszindulat, illetve fájdalmat okoznék vele, ezért nem teszem. Akik számítanak, úgyis tudják és mellettem vannak. Jóban, rosszban. A többieknek pedig semmi közük hozzá. Túl sok mindent akarok és olyan kevés az idő. Akarom, amit most tapasztalok, és még több tapasztalatot. De akarok párt is, családot, egy szép délutánt, mikor a barátaim körében kimondom, hogy igen, mellette akarok élni, szeretni őt és támogatni... Jade-et csodálom, hogy megtalálta a párját. Valami ilyesmire vágyom én is. Megértésre és elfogadásra.
Már ez a délelőtti Gólyának akkor kellek, mikor elérhetetlen vagyok is nagyon Murphy volt, de a délutánomat is áthatja ez a szellem...
Királylánnyal elmentünk kávézni meg sütizni és már meséltem, hogy egyetlen srác van itthon, akivel esetleg még meggondolnám, hogy legyen valami és ő is beállított utánunk nem sokkal. Megint hozta a kis könyvét és olvasott és tök szívesen átültem volna beszélgetni hozzá (pedig élőben a sziánál tovább, meg néhány fb szülinapi köszöntésnél tovább még nem jutottunk a kommunikációval), de így legalább néztük a hely másik végéből, nevettünk, mosolyogtunk, Királylány bátorított, szóval elvoltunk. Már láttam, hogy készülődik, mi is végeztünk mindennel, mondom, na induljunk el vele egyszerre, úgyis egy irányba lakunk, legalább hátha véletlenül együtt sétálunk haza. Erre a bejáratnál már ott volt anyám, aki jött a barátnőivel névnapolni és megállt velem beszélni, erre a drága meg nem várt tovább (mert addig feltűnően egyszerre haladt velünk mindenben), hanem felpattant a biciklijére és elindult. Hát én amíg el nem váltunk Királylánnyal, anyáztam, hogy nem igaz, hogy így alakult, mert én kurvára örültem volna, ha most együtt battyogunk haza, de neeeem, nehogymá jó legyen... Marad a következő péntek, egy újabb esély.
Állítólag sokat elárul az emberről, hogy milyen számokat hallgat, Most mémelek egyet, az lényeg, hogy amiről a leggyakrabban hallgatsz zenét (nekem pl telefon, de lehet mp3 is), azon random módban leaírni az első 20 dalt, ami jön. Nekem most tudom, hogy a Tankcsapda hiányozni fog a listáról, pedig sokat hallgatom, de ők nem fülesre termettek nálam, hanem rendes hangszóróra :)
Mikor már nem lesz msn, hogy ilyen üzenetek várjanak rajta, mikor hazaérek Mc-ről. HAZA:
4.45-kor Gólya: hello ha holnap maradsz miskolcon még úgy dél
tájt meg egyedül vagy és ráérsz felugrok kicsit rongálni téged amint végeztem
pakolással reggel még meglesem ezt
Előzmény: tegnap szakesten voltunk, ahol néha megállt mögöttem, de nem csinált semmit, csak simult. Én meg látványosan flörtöltem egy másik sráccal, plusz utána egy órát beszélgettem egy fiú csoporttársammal, akit ő nem ismer. Mielőtt indultam volna, kérdeztem, hogy jön-e ő is haza, mert már az esti pakolás végén jártak, de mondta, hogy marad bulizni a Rokiban. Mondom jó, akkor én jövök haza.
Szóval már megint wtf. Megint akkor akar, mikor:
a) lekattantam róla
b) nem vagyok elérhető (földrajzilag)
c) van is valakim azért (mondjuk ez nem akadályoz, de messze nem vagyok annyira kiéhezve, mint mondjuk egy hónapja)
Azért az nem normális, hogy most már lassan mindennap fáj a fejem. Szinte menetrendszerűen délután vagy este. Kb azon a két napon nem fájt a múlt héten, mikor Mr.Greyjel vacsizni voltunk meg szexelni (pozitív hatások ugyebár :P). De komolyan. Jövöget a bölcsességfogam - fejfájás; front van - fejfájás; levegőt veszek - fejfájás. Nagyon unom már, pláne, hogy néha annyira fáj, hogy már inkább beveszek egy fájdalomcsillapítót, mert feküdni is fáj. Arról nem is beszélve, hogy mindig csak a bal oldalon.
Pedig igyekszem kevesebbet ülni a gép előtt, inkább a plafont nézni, ha semmi dolgom nincs és nem a monitorra bambulni. Mondjuk mikor melóban vagyok (és ott nincs gépem) utána estére ugyanúgy el tud kezdeni fájni a fejem, szóval azt se hiszem, hogy emiatt lenne. Bár az se jó, hogy a kicsi drága laptopom kezd meghalni és remeg néha a kép meg a háttérvilágítás főleg... de ez pár héten belül megoldódik. A fogival is szarakodok, szedem, de nem jó, most leállok inkább, hátha ettől elmúlik a fejfájás is. Próbálok eleget aludni is, bár ez elég ritkán sikerül, de ma pl. beiktattam egy négy órás alvást napközbenre, de így is fáj most megint. Eszek rendesen, igyekszem inni is eleget (még lenne mit javítani)... szóval tényleg nem tudom.
Valami majd csak lesz.
Hétvégén hazamegyek, végre otthoni levegő lesz, remélem az segít (lehet hogy olyan vagyok, mint Bane - most néztem Batmant - hogy kellenek a vegyszerek az életben maradáshoz és az elviselhetőséghez :D)
Majd ha lesz valami fejlemény, megírom :)
Hozok fel könyvet, azt fogok olvasni inkább és csak egy kicsit netezek, azt is telóról vagy én nemtudom, de valamin változtatni kell.
Ezt is megértük. Nem hittem volna, mikor 2,5 éve belekezdtem a blogolásba, hogy ilyen sokáig fogom csinálni. Mára már ez lett az én kis naplóm, ide mindent megírok, ami foglalkoztat.
A héten háromszor találkoztunk Mr.Greyjel. Csütörtökön palacsintázni voltunk, ahol ettem egy közepes hortobágyit, Ő meg barackos-túrósat kért és persze megkóstoltam és isteni finom volt, bármikor bírnám enni! Meg kaptam fair-trade csokit is, ami szintén orgazmussal felérő élmény volt :))) Meg letoltam kicsit, mert mindig ő fizet mindent, ami még bele is férhet, de pluszba még mindig hoz valami ajándékot, a minap megvett volna nekem valamit, amit én vettem másnak ajándékba, csak mert Ő is ott volt... szóval mondtam, hogy ebből vegyen vissza, mert nekem az anyagi függetlenségem fontos. Pénteken bevallotta, hogy megvett egy könyvet, amit csütörtökön együtt néztünk, de mivel letiltottam az ajándékozásról, így nem hozta el. Annyira édes meg figyelmes meg ehhez nem vagyok hozzászokva, hogy kvázi pénzes pasim van (jó persze, egyetemistaként nem nehéz, hogy valakinek több pénze legyen tőlem), szóval még szokni kell, meg azért határokat is húzni, mert nem kell engem kitartani, nem azért vagyok vele (hanem csak a szexért :D).
A péntek csodás volt, bár nem volt elég időnk. Értem jött a hintóval munkába (a főni nedvesedett, mikor megmondtam milyen kocsi jön értem :P), aztán kaptam egy epresshake-t, Ő meg kávézott, majd mentünk a lakásba. Nagyon jól éreztük magunkat, most tudtuk, hogy kevés lesz az idő, így nem siettettünk semmit, hanem inkább "a kevesebb több"-elvet alkalmaztuk. Volt egy hatalmas tükör is a lakásban és hát kihasználtuk az előnyeit :P Aztán nagy nehezen elindultunk haza, nem akart elengedni, nem akartam menni, de muszáj volt, mert kaptam egy ingyenes fuvart haza Mc-ra, ezért menni kellett. Már csak decemberben megyek megint, addig maradnak a levelek...
Most meg neki kéne ülnöm összefésülni egy csoportos beadandót, amiből egy részt még nem kaptam meg, meg elkezdeni egy másikat hétfőre, plusz egy másik van hétfőre, amihez a tanár nem küldött feladatot, így nem tudunk mit csinálni. Vagy kitalálunk valamit magunktól, vagy bemegyünk hétfőn, hogy wtf.
Ja meg tegnapra végre megkaptam az áldást az új bázisvállalatomtól is, így végre van hol írni a szakdogámat :)))))
Csak most eszembe jutott ez :D Egy tárgyból állandóan kamu beadandókat készítünk és összegzésben lehet, hogy megajánlottat fogunk kapni a nagyszerű teljesítményünk miatt. Azért egy kicsit szégyellem magam, nyugi, de annyira királyak vagyunk :D
Egyébként minden jól halad, írogatom a tonna beadandókat, hacsak nem kell pótzhra mennem egy tárgyból, akkor már készen vagyok a zh-kal, még a hétvégén meg kell írni a hátralévő beadandókat (2 db hétfőre, egyhez még témát se adott a tanár), aztán lassan vége lesz a félévnek, és reményeim szerint csak egy vizsgám lesz.
Mr.Grey-jel a héten egészen gyakran találkozom, összesen háromszor fogunk szombatig (egy már volt). Teáztunk egy finomat, meg beszélgettünk, meg egy kicsit rosszalkodtunk. Jó dolgom van mellette :)) Most korai vacsizni megyünk, holnap meg megint szexrandi lesz.
A meló is halad, ehéten legalább volt jó sok feladatom, nem unatkoztam, még holnap megyek egy kicsit mókázni, utána meg Grey értem jön a csodakiskocsiján :)))
A barátaim főzésre hangolom :D
Szóval, a szombat helyett felhívott Szexiszemű péntek délután, hogy mi lenne, ha inkább aznap estére jönnének át... Hát mondom, legyen, de akkor segítetek vacsorát csinálni, mert még semmi nincs kész.
Meglepiből csináltam nekik kókusztekercset, ők meg - kis drágák - felköszöntöttek szülinapomra (éppen időben :D). Én meg felköszöntöttem Szexiszeműt, mert neki is nemrég volt ugye és az Auchanban találtam ilyen pörgetős ivósjátékot és nem tudtam otthagyni, egyből rá gondoltam, hogy biztos örülni fog neki (végül itt felejtette nálam, de legalább lesz miért átjönnie valamikor :))) Tehát feljöttek, iszogattunk, beszélgettünk (mindenkinek csak alkalmi női vannak), aztán este 10kor nekiálltunk főzni.
Szexiszemű feldarabolta a szalonnát, Rosso a hagymát, Viktorral meg bekavartuk a tésztát a nokedlihez, aztán ő összesütötte a szalonnát a hagymával, Rosso gondoskodott az ital ellátásunkról, a drága Szexiszeműmmel meg galuskát szaggattunk, annyira fun volt az egész :D Imádom ezt a három lököttet! És finom lett a kaja is, evett mindenki belőle (fél12re lettünk készen) meg nekem maradt még annyi, hogy tegnapra meg mára is elég volt.
Végül hajnali negyed háromig beszélgettünk a konyhában, nevettünk, komolyabb dolgok is előjöttek, hülyéskedtünk, szóval imádtam az egészet. Elbúcsúztunk Rossotól és Viktortól, Szexiszeműnek meg mondtam, hogy aludjon itt és itt aludt és persze nem történt megint semmi, de még beszélgettünk kettesben a sötétben egymás mellett feküdve, de nem egymáshoz érve. Már nem érzek iránta úgy semmit, mint mondjuk fél éve, de mindig jó egy kicsit vele lenni. Az akkori érzéseim emléke még megvan.
Közben Greyjel megy a levelezés, jövőhéten újra találkozunk, kedden teázunk, meg talán még a hét vége felé lesz egy ráérősebb is. Várom már :)))
Leveleink új szintet értek el. Elolvadok tőle, azonnal vele akarok lenni a szavai hatására. Ez színtiszta vágy. Őrület. Egymás után/iránt... Varázslatos, remélem meg tudjuk tartani és nem pukkan ki a lufi.
Tegnap szakesten voltam és ott volt Kandúr és Petit is. Kandúrral megbeszéltük, hogy együtt jövünk haza, mert ő is gyalog volt meg én is. Petit meg a végére sokat ivott és bújós lett, amit odáig húztam, hogy végül (végre) megcsókolt. Váltottunk pár csókot meg harapdáltuk egymást (kb mindenki előtt, csak jól fordultunk, úgy nézett ki, mintha sugdolóznánk :D), aztán ivott még egy pohárral, ami után már látszott, hogy azt se tudja, hol van, így hagytuk egymást. Kandúr meg olyan sokáig pakolt, hogy képtelen voltam már tovább várni, plusz itthon nem volt üres szoba, úgyhogy jobbnak láttam, hogyha elindulok haza, mert nem akartam hitegetni (vagy felmenni hozzá), majd legközelebb :)
Mr.Grey ma csodálatos leveleket küldött, legszívesebben mosolyognék, ábrándoznék és sóhajtoznék egész nap :)))) Csodálatos szavai és a tehetetlenség, hogy nem tudunk találkozni, gúzsba kötnek.
Holnap estére meg várom Szexiszeműt, Viktort és Rossot, főzök nekik finomat meg csinálok sütit és jól érezzük magunkat :) Remélem nem mondják le az utolsó pillanatban.
Majd megírom, mi volt.
Eddig tartott azt hiszem a boldogság löket.(Persze nem múlt el minden, csak kezdek visszazökkenni a szürkeségbe.) Tegnap sokat tanultam zh-ra, aztán estére úgy lelombozódtam. ez érződött a hangulatomon még írásban is. Mr.Grey-jel leveleztünk egy kicsit, de ült az egész, meg Kis19éves is rám írt, de vele se jutottunk semmire, mert egyszerűen nem voltam hangulatban.
Úgy néz ki, jövőhéten tudunk találkozni Mr.Grey-jel, ami tök jó, csak most még olyan messze van. Sajnálom, hogy ez a hét kimarad, mert jó, levelezünk, de cselekedni már sokkal jobb lenne. Plusz nem lesz túl sok időnk a jövőhéten, olaj lesz csak a tűzre az egész. Vagy közszeméremsértés :D
Várom.
Vele akarok lenni. Kell az érintése, a csókja, a szája, a nyakamon és máshol, mindenhol...
Talán jövőhéten tudunk találkozni, de még rohadt messze van. De legalább már addig is nem csak a fantáziákra, hanem az emlékekre is tudunk építeni (már amennyi megmaradt :)))
Lenyűgözött. Az elfogadása, feltételek nélkül, korlátok nélkül... Az odaadása, az, hogy megérti, mire van szükségem, az, amit és ahogy mond. Az, hogy nem ítélkezik. Az, hogy igazi férfi, szemben azokkal, akikkel eddig dolgom volt. Ezt kerestem már mióta.
Nem várom, hogy happy end lesz a vége, nem foglalkozok vele, hogy mi lesz (csak a következő alkalomig tervezek), mert el nem tudom képzelni, hová vezet mindez. Megismerem magam még jobban, felfedezek, bátor vagyok (leszek), kitolom a határokat... Mellette merek önmagam lenni, mert megengedhetem, mert nincsenek elvárásai az életemmel szemben.
Remélem még sokáig fenn tudjuk tartani a varázst :)
Időnként mindenkinek szüksége van rá.
A lila színvilágot imádtam, de egy olyan szakaszhoz kötött (tavasztól), amit most már szeretnék magam mögött hagyni. A tegnapi nap úgyis új irányba fordított, így eldöntöttem, hogy ideje a blogot is átszínezni.
Most ez a kicsit vadócabb stílus jön, a romantikus-madárkás után.
Vannak még hibái, tudom, hogy oldat van, ami nem látszik, de nem találtam még meg, hogy hogyan tudnám átállítani a színét. A lényeg úgyis a változás.
/Meglepődtem, hogy tökre jók a Magna élő koncik, rákenroll van :)))/
ui. Most látom, hogy sikerült Jade dizájnját lemásolnom részletekben, de hát ha egyszer olyan jól néz ki! :D
Jajj, nagyon jó napom volt!
Megtettem, amire már régóta vágytam. Találkoztunk Mr.Grey-jel végre, végre, végre. Szimpatikus volt, illetve megvolt a szikra, így vele/belementem.
Hát, halljátok, öt óra semmire nem elég :D Muszáj lesz még találkozni, mert annyi mindenre nem volt időnk. Nagyon jól éreztem magam vele, kedves volt, udvarias, barátságos :) Kicsit locsifecsi az elején, de szerintem ez inkább csak azért volt, hogy ne legyen köztünk csend :))
A szex is jó volt, igazából képtelen vagyok leírni, mi minden történt, de megkaptam, amit szerettem volna, elégedett és nagyon kielégült vagyok :D Ráadásul még bírtam is ülni hazafelé a vonaton, szóval minden szempontból tökéletes volt :))))
Az illatát még mindig érzem a hajamon, úgyhogy itt van velem a bizonyítéka (a popsifájás* és a nyakkiszívás mellett), hogy igen, mindez megtörtént, bátor voltam és szerencsém is volt és nagyon megérte bevállalni a mai napot!
Akit érdekelnek a részletek, keressen priviben :P
If I could have just a taste of you,
Would I be addicted?
Holnap! HOLNAP! Holnap találkozom Mr.Grey-jel. Izgulok, de nagyon, mi lesz, hogy lesz, milyen lesz. A levelezéseink sokat ígérnek, kíváncsi vagyok a gyakorlatra is, mennyire fogom bírni, mennyire leszek bevállalós, ő milyen lesz. Annyira izgalmas ez!
Nem várok sokat, eskü, hogy nem, de ha kicsit is olyan lesz, mint képzelem, akkor igencsak felfordul fenekestül a világom és kitudja, hol érek földet (remélem nem arccal :D).
Megnyugodhat mindenki, átgondoltam, okosan csinálom, nem kell félteni. Bátor leszek és este majd írok ;)
Az izgulás ellen pedig van egy stratégiám, ami bejöhet:
Hihetetlen, de már csak egy hét van hátra a találkozásig Mr.Grey-jel.
Néha tényleg úgy érzem, hogy a saját Fifty shades-em indult el :D Rettenetesen kíváncsi vagyok magamra, rá, erre az egészre. Elhatároztam, hogy bátor leszek és bevállalós és tényleg nagyon kevés dolog van már, ami eltántoríthat attól, hogy igent mondjak neki.
Ki kell még találnom pontosan, hogy mit veszek fel, csak a 2/3-a van meg eddig, meg szépülni, ápolódni, simulni kell még addig. Tejóég, annyira várom már :$ Ha tényleg működik, akkor végre megkapom, amit már olyan nagyon régen nem (idén, akárhogy is számolom, még csak egy orgazmusom volt pasival...)
Nincsenek elvárásaim, álmaim, csak vágyaim, amik vagy beteljesülnek vagy nem, de akkor legközelebb meg nagyobbra nyitom a számat :D
Persze vannak félelmeim is az egésszel kapcsolatban. Racionálisak és irracionálisak is. Mi lesz ha jó lesz? Mi lesz, megismételjük többször is? Mi lesz, ha ragaszkodni kezdek? Tudok-e osztozni? Tudok-e még "normális" lenni? Lesz-e más, aki elég lesz? Ő elég lesz? Lesz-e olyan, hogy egy emberben megtalálom ezt is és a szerelmet is? Kit viszek jövőre az esküvőkre? Boldog vagyok így? Az leszek? Az vagyok? Lehetek? Szabad? Tiltott? Elfogadott? Elutasított? Szégyellni? Büszkének lenni? Titkolózni? Hazudni? Igazat mondani? Játszani? Megjátszani? Őszintének lenni?
Szóval (túl)sok minden is tud kavarogni bennem. Egy része Vele kapcsolatban, egy része ennek az egésznek az életemre "ténylegesen ható/ha így lesz, akkor így hathat" fantáziálás.
Válaszok lesznek, türelem és bátorság! 2012-es Sophie! ;)
Ez lett a hétvége jelszava :) Meg a szokásos: Ami Selmecen történik, az ott is marad.
Szerintem már az ókor óta ott rendezték a legnagyobb orgiákat, csak senki nem beszélt róla :D
Talán az, hogy messze vagyunk otthonról, talán az, hogy sokat iszunk, talán az összezártság, talán az, hogy tudjuk, mindez csak két éjszakát tart, talán mindez egyszerre, de valami különleges hatással van a kirándulásokra.Valahogy olyan az egész, hogy az erkölcseinket a határon innen hagyjuk:) (persze nem mindenki, de erről majd később).
Az odaút jól indult, már az ötödik percben bontottunk egy almás vodkát, ami megalapozta a jó hangulatot (volt aki ekkor már második napja ivott :) [Megjegyzés: ne ítéljetek el minket, egyetemisták vagyunk :)] Természetesen, mert mért ne, Gólyával egymás melletti ülésekre ültünk (mármint ő a másik oszlopba, de egymás mellett voltunk középen). 3 órányi vérszívás után viszont elkezdtünk komolyabban beszélgetni az iskolai dolgokról és meglepően normálisak voltunk egymással :) Mikor odaértünk, kiderült, hogy minden programunkat egy héttel korábbra foglalta le a lány, aki Sopronból segített szervezni, így egy kicsit át kellett szervezni a menetrendet. Két órát töltöttem kettesben a nagyonszexi buszsofőr csávónkkal, akivel már tavaly is voltunk. Buszt szereltünk, beszélgettünk, meg segítettem képeslapot választani a párjának, mert mindenhonnan küld neki egyet (óje). Este ettünk, ittunk, kocsmáztunk, jól telt minden. Eleinte furcsa volt, mert Szösziékkel voltam, de jött az egyik tavalyi lakótársam is, E, akivel próbáltam ugyanannyit lenni, csak eleinte furcsa volt, hogy egyszerre vagyok velük, de E lakott nyáron Pasival (ő költözött a szobámba nyárra), szóval így nem volt teljesen idegen a társaság.
Említettem korábban már Petit-t (még mindig Pötinek ejtendő), aki mondta először, hogy hát persze, hogy jöjjek, mert kivel fog ő aludni :) Nagy nehezen ezt is összehoztuk, feljött a szobánkba (Szöszivel, Pasival és még 3 másik emberrel osztoztam a szobán) és nagy vicceskedve a többiek szeme láttára mellém dőlt, de nyakig felöltözve meg cipőben. Még beszélgetett a társaság, de már éppen aludni készültünk, mikor Petit jött, szóval szépen lassan elcsendesedett mindenki. Volt a csuklóján egy ilyen világítós izé és míg beszélgettünk a többiekkel kérdeztem, hogy ez világít-e a sötétben és betette a kezét a paplanom alá, hogy megmutassa és elkezdte simogatni a lábam:))) (pólóban+bugyiban készültem aludni) én csak a hasára tettem a kezem és cirógattam. Nagyon lassan haladtunk, pláne, mikor a többiek is elcsendesedtek. Levette a cipőjét és bebújt rendesen a paplan alá. Szép lassan kicsomagoltam én is a pulcsiból meg a farmerból, de tényleg vagy egy 30-40 perc is lehetett, lassan merültünk bele a dolgokba. Egymással szemben feküdtünk, az orrunk összeért, de nem csókolóztunk, egyetlen szájrapuszi volt csak, de nem bánom, mert akkor valószínűleg nem bírtunk volna a vérünkkel. Simogattuk egymást nagyon sokáig, de mivel a többiek azért mégiscsak ott voltak körülöttünk, így a végéig nem mentünk el, de így is nagyon jó volt. Egy kicsit bealudtunk összebújva. Valamivel később magamhoz tértem, megfogta a kezem és irányítani kezdte, hogy mit csináljak, de ekkor sem mentünk el a végéig, csak játszottunk. Végül hajnali háromkor döntött úgy, hogy visszamegy a saját szobájába, mert azért nem volt annyira kényelmes az ágy két emberre, meg nyakig fel volt még mindig öltözve, amitől kb 600 fokosra fűtöttük ketten a szobát. Mielőtt kiment még megfogta a kezem, amit korábban fogott és végigpuszilta az ujjaimat :)))
Másnap reggel az egyik barátom a társaságból, aki mindkettőnktől külön szobában aludt, úgy fogadott, hogy jó reggelt Petit-szelidítő, én meg így :OOO Szóval kb mind az ötvenen tudták addigra, hogy együtt aludtunk, de igazából úgy 2,5-3 órát töltöttünk együtt, szóval na. Mindenki azt mond, amit akar. A szobatársaim nem ébredtek fel semmire szerencsére.
Egész szombaton szakadt az a rohadt eső, szó szerint bőrig áztunk. Délelőtt Petit még tartózkodó volt, vagy csak zavarba jött, nem tudom, de végül aztán megint a régi kerékvágásban voltunk estére. A szakestély jó volt, E-vel és Gólyával ültem meg Szösziékkel, és mondtam E-nek, hogy nekem ma pasi kell, segítsen már egy kicsit. Elkezdtük itatni Gólyát, és hát eléggé megszépültünk az est végére, de Gólya meg közben összekapott másokkal, így a végén azok megitatták egy deci házipálinkával, ami betette nála a kiskaput. De voltak még ott fincsi frisshusik (hihetetlen, milyen vonzóak ezek a 21 éves infósok :D) Volt egy pasi, akiről megbeszéltük E-vel, hogy bejön mindkettőnknek., így megpróbáltuk befűzni. Olyan műsort nyomtunk, hogy bármelyik csávó leszopta volna magát helyben (előadtuk, hogy együtt éltünk meg aludtunk együtt, meg ilyenek, szóval egy kis leszboszi szájhősködés ment :D), de ez a srác nagyon nem vette a lapot, pedig még szobára is feljött velünk, de még ott se. Így végül E kicsit jobban kiütötte magát és elaludt, én meg még vagy 10 percig próbálkoztam, aztán feladtam a csávót és mentem vissza Szösziékhez. Még egy kicsit beszélgettünk, aztán mentünk aludni.
A vasárnap mondanám, hogy nem volt különösebb, de 250 euróra megbüntettek minket a szálláson a hányások miatt meg egy folyosón széttört piásüveg miatt, így az egy kicsit húzós volt. Hazafelé azért már mindenki lapított meg aludt, mi meg Gólyával piszkálódtunk, beszélgettünk, meg a többiek röhögtek rajtunk, mert egy kicsit verekedni is próbáltam vele (csak úgy lájtosan, mert leszólta a gazdászokat), de akkora állat, hogy meg se kottyant neki :) Meg még induláskor mondtam neki, hogy ma valamikor meg foglak ölelni, és végül mikor elváltunk itt az egyetemen, akkor kapott egy ölelést.
Összességében nagyon jó hétvége áll mögöttem :) Minden, ami megkeseríti egy kicsit, hogy sikerült alaposan megfáznom, ma este zh-t írok és holnap dolgoznom kéne. Még jó, hogy ez a hét csak szerdáig tart...
Petit-vel nem lesz folytatás, ebben biztos vagyok, semmilyen szinten nem illünk egymáshoz, bár nagyon bírom, meg beszélgetni is jó vele meg mikor komolyan beszélget mással, akkor azért hmm :), de butaság lenne ebbe többet/mást látni, mint ami volt: egy egyéjszakás (pár órás) kaland.
Közben szombat estére megérkezett egy levél Mr.Greytől is, de most teljesen hatástalan volt. Valahogy, mikor a "normális" életemben vagyok a barátaimmal, akkor olyan távolinak tűnk ez az egész vele. De persze nem vesztettem el a kedvem a találkozástól vele, csak most éppen mások a prioritások.
Most pedig tanulni kéne kezdenem, mert öttől írunk és ugyan múlt héten készültem már, de fel kell frissíteni az anyagot a fejemben. Meg összepakolni, mert valószínűleg onnan már egyenesen a vonathoz megyek. Nem is viszek túl sok cuccot, inkább gyógyszert, mert reggel elég durván voltam ma is, mostanra lett csak valamennyire elviselhető a helyzet. Öröm lesz így dolgozni... pláne, hogy már havazgat is.
A betegségnek üzenem:
Holnap reggel indulunk Selmecre. Már a harmadik lesz :) Mindig más, mindig más miatt jó, mindig történik valami olyan, amire induláskor még nem is számítottam. Persze Gólya is jön, de így, hogy lezártuk, már nyugodtabb vagyok, nem lesz semmi és kész. Nem is akarom már, hogy bárkivel is bármi legyen. Vagyis jó persze, legyen valami, de akik most oda jönnek, azok közül senkivel ne.
Kis19évesel tegnap kalandoztunk egyet, persze csak szóban, meg volt némi élő közvetítés, ami jó volt :)) Nagyon rajta(m) van, hogy találkozzunk, de a legegyszerűbb megoldások eszébe sem jutnának. Most mondtam neki 1-2 dolgot, így már talán könnyebben össze fogjuk tudni hozni.
De a legjobb: megvan a dátum Mr.Grey-jel! Hamarosan végre találkozunk és kiderül minden. Mennyire vagyok nyuszi, ő mennyire ragadozó, képes vagyok-e erre, milyen élmény lesz... Most persze hiányzik, mert nem tudunk pár napig beszélni, de azt hiszem egészen hasznosan töltöm el a szabadidőmet :) :P Tegnap még rossz volt, mert délelőtt váltottunk pár levelet, aztán azóta semmi, de most már jobb egy kicsit - meg tanulni is kell.
Vasárnap este vagy hétfő reggel jövök úgyis élménybeszámolni, addig meg hallgassatok PunnyanyMassifot!
Gólya üzenete:
am bocs h szivoztam veled multkor is mondanám utobbi idökben megittam a levét és nem fogok kezdeni veled max szivozok de nem akarok semmit jah és mondhatod rám h szájkaratés v hasonló de wáá :D
Úristen, micsoda rohanás lett ez a pár nap... De menjünk sorba:
Pénteken reggel már negyed hatkor keltem, mert mondom még rendbe vágom a lakást, mielőtt elindulok. A meló jó volt, megint bent voltam jó sokat, mint egész héten, végre először túlórában vagyok :)
Gondoltam nagy nyugodtan, hogy induláskor is tudok majd még helyjegyet venni az IC-re. Én kis naív... Miután futottam minden átszállásnál, 16.25-re kiértem a Keletibe, még a sort is kiálltam, még pont elértem volna a vonatot, erre közli a pénztáros, hogy helyjegy? ó az nincsen. Majd a 19.30asra... Szóval megvártam a hatos sebesvonatot és közben mindenkit körbetelefonáltam, hogy nem lesz itt 9től Liget, jó ha addigra hazaérek.
A barátnőmmel útközben cseteltünk és kiderült, hogy 5 perc különbséggel érünk a Tiszaira, így megvártam, ők meg elvittek haza kocsival, szerencsére. Majd együtt indultunk ki a Ligetbe, a megmaradt csipetcsapathoz. Így végül négyen - KisLányom, Szöszi kereszttesója meg A és én - ünnepeltünk, de én nagyon jól éreztem magam!!! Megvolt a kacsa-adag is, 5 sikerült az este során, ami megalapozta a jókedvet, hazafelé is kacsáztunk :P meg nevettünk, nagyon jó volt! Több ilyen kéne, plusz KisLányom nálam aludt, ami még emelte az est fényét :)
Szombaton lementünk NagyLányomhoz és babáztunk egy kiadósat, gyönyörű a kicsi (Haborgo, most ne háborogj :P). Tök jól mutat a kezemben egyébként... kezdem úgy érezni, hogy jó lenne egy otthonra is :) Persze előbb egy pali, akire lehet számítani, mert egyedül nagyon durva lenne. Elmondtam végre NagyLányomnak is Edwardot és tök jól vette, megnyugodtam, nem volt gáz belőle. Délután meg hazajöttem, hazahaza.
Ma pedig szülinapot tartottunk, úgy családilag, bár nem nagyon vettem észre, hogy a családommal voltam, mert jött megint a kis kereszttesóm és egész nap a Micimackó és a Zelefántot néztük, meg játszótéren voltunk kettesben ebéd után és annnnnnyira jó volt.+1 a gyerekvállalási kedvnek :))) Holnap megint velük megyünk kirándulni a Zemplénbe, biztos jó lesz.
Aztán kedden nekiülök a Kontrollingnak, mert egy héttel később zh-t írunk, de a jövő hétvégét meg az imádott Selmecemen fogom tölteni. Jó banda jött össze oda is: Szöszi, Pasi, Gólya, meg még egy srác, aki bejövős, nevezzük Petit-nek (ejtsd: Pöti), persze, hogy fiatalabb ő is tőlem. Valakivel valami úgyis lesz, nem voltam még úgy Selmecen, hogy ne lett volna :)))
A napjaimat sűrűbben-ritkásabban végigkísérik Mr.Grey levelei, amit nagyon élvezek. Bár pont most annyira ritka, hogy amellett, hogy kicsit hiányzik is, hogy írjon, azért megnyugtató, hogy egy kicsit le is függök róla, mert eléggé le tudja kötni a gondolataimat, most jó ez a kis "szellőzés".
Hát valahogy most így áll a sztori :)
Nem megyek dolgozni okt.30-ig, ami olyan jó érzés, de tudom, hogy gyorsan el fog menni. Plusz bármennyire is nem akarom túlzsúfolni ezeket az itthoni napokat, pont azért, mert máskor nincs rá időm, most próbálok mindent/mindenkit belezsúfolni, így eléggé pörög minden körülöttem. De összességében nem bánom, aktívan pihenek.
megyavonatmegyavonatsosetolat :D (A&tB-t hallgatok)
Már megint annyi minden van...
Nagynéném felhívott hétfőn, hogy jajj ő nem úgy gondolta és most még maradhatok persze, csak hosszú távon oldjuk meg majd a helyzetet (körbeért a családban a hír, hogy költöznöm kéne :)))
Hiába a főni támogatása (akit egyre barátságosabbnak érzek egyébként), a faszfej tulaj nem engedi, hogy nálunk írjam a szakdolit, sőt, azt mondta állítólag, hogy ha bármit is merek írni a cégről, akkor már nem kell mennem dolgozni... szóval most új céget kell keresni, de lehet, hogy sógoréknál meg tudom majd oldani, csak nincs kedvem igazán másik cégbe beleásni magam, de ha bárkinek van olyan helye, ahol rájuk férne bizonyos "Folyamatok hatékonyságának növelése", akkor szóljon, mert jövök :)
Kívánom a tejet... (pedig sosem szerettem...)
Elindult bennem sok új dolog, érzés, részben próbálom itt megosztani, de egyrészt nehéz, mert sok mindenről nem akarok még itt se írni, más részükkel kapcsolatban meg kiélem magam levelezés közben. De amint történik valami említésre méltó, úgyis írok :)
Pénteken Ligetparti, kíváncsi leszek, ki jön el és lesz-e, aki velem alszik utána :D
/Ma nagyon posztolós kedvemben vagyok, de tényleg sok minden jár egyszerre a fejemben./
Hihetetlen milyen erejük van a szavaknak. Erre újra és rádöbbenek. Lehet vele sok rosszat is tenni, de most inkább a jókról szeretnék írni.
Pár szó megnyugtathat, jó kedvet hozhat, mosolyt csalhat az arcomra (és tudom, hogy ez most spanyolviasz, de le kell írnom, mert bennem van). Aztán ott vannak a huncut szavak. Amiktől belül egy kicsit megremegünk, amitől bizonyos Niagarák holmi kispataknak tűnnek. Azok, amiknek hatására megszűnik a külvilág és a fantáziánk szárnyalni kezd...
A mai eddigi kedvencem pár megnyugtató szó volt. Feszült voltam, de elmúlt. Varázslatos! :)))
Ritkán van kép, tudom, próbálom inkább a tumblira tartogatni őket, de ez most kell ide :)
Nos, úgy látom, szülinaposnak lenni könnyű, ami utána jön, az meg már más tészta.
A tegnap egészen jól telt, rengetegen felköszöntöttek, lett egy új gyerekem :), néhány "számontartott" ember az életemből nem köszöntött fel, de hát megesik az ilyen. Voltam vásárolgatni is, két dolgot is vettem, amit már jó ideje szerettem volna, így tényleg nagyon pozitív nap volt.
Viszont gyülekeznek a sötét fellegek... Holnap zh-zok, még nem bírtam rá tanulni, ma már muszáj leszek, de közben... van itthon (Mc) egy dolog, ami árnyékot vet a boldogságunkra, de erről többet nem akarok írni, mert nem az én életemben van, de próbálok itt lenni, támaszt nyújtani, segíteni, amiben csak tudok. Csak azt sajnálom, hogy nem vagyok itt többet, mert ez, hogy heti 2-3 nap vagyok itt valaki számára, az nem nagy segítség. Többet szeretnék, de bele kell törődnöm, hogy most nem megy. Inkább telefonálok meg írok és igyekszem.
A másik dolog meg, hogy Mr.Grey találkát javasolt, amire örömmel mondtam igent, de aztán az is úgy alakult, hogy mégsem tudjuk most megvalósítani. Sajnálom, mert a kíváncsiságom határtalan :) és most kielégíthettem volna, de eljön még ennek is az ideje. Úgyis most még parázok eléggé: hogy nem leszek elég, hogy túl fiatal vagyok hozzá/ehhez az egészhez, hogy egy új, ismeretlen szintre lépek ezzel, mert az biztos, hogy az eddigiekkel össze sem hasonlítható lesz. Sok minden kavarog a fejemben, mindenképpen csak úgy akarok találkozni vele, hogy bennem már minden a helyére került, mert ha tele vagyok kérdőjelekkel, akkor az az egész találkozásra kihat.
Valahol itt tartok most. Sok izgalmas dolog van kilátásban, idő közben már a szakdogás dolgaimat is el kell kezdeni, a múlt hetem legnagyobb sikere, hogy meg mertem kérdezni a főnit, és nem küldött el, hanem azt mondta, hogy megbeszéli a tulajjal is :) De úúúgy izgultam, de aztán bátor voltam :)
A többi dolgomban is bátor leszek és a 24 éves Sophie-t már nem fogja visszatartani az ismeretlentől való félelem, hanem bátor lesz!!!
Szóval van egy új pasi az életemben... Nevezzük Mr.Grey-nek. Sokat levelezünk, igazából emailben beszélgetünk. Nem tudom hová tenni néha. Vannak témák, amiket kerül, van, amibe pedig nagyon is belemélyed. Kíváncsi vagyok rá. A levelei mindig feldobnak :)
Kíváncsi vagyok... meg egy kicsit izgulok :)
Tegnap este nagynéném közölte, hogy szeretné, ha találnék magamnak egy másik helyet, ahol Bp-n lakhatom, mert ő egyedül akar élni. :S:S:S:S
Szóval közszolg: szállás kell minél hamarabb.
Természetesen nem vagyok az utcára dobva, de napjaim megszámláltattak...
Ezen felbuzdulva spontán elmentem moziba Haborgoval, hogy addig se kelljen itthon ülni vele. Megnéztük a Tedet és annyira jó volt! :) Teljesen más lett a sztori, mint amire számítottam, de nagyon tetszett. Meg érdekes volt, hogy mennyire más dolgokon nevettünk :) Persze ez biztos azért is, mert a többség már ismerte Seth MacFarlane munkásságát és hozzá vagyunk szokva a humorához. Jajj és Ryan Reynolds is feltűnt és én meg :O *.* persze aztán kiderült, hogy meleget játszik, de attól még k.jó pasi :D
Na, de lényeg a lényeg, ha bárki tud olyan szállást Pesten, ahol heti 3 napot alhatok és van net (nincsenek nagyon nagy igényeim) és ingyen vagy olcsón van, szóljon!!! Jelige: szopok, nyalok, gombot varrok, csak legyen hol lakni :D
Két életem van. Az egyik Bp-n, a másik Mc-n.
Nem könnyű, pláne, hogy még két másik helyet is bele kell szőnöm a menetrendembe időről időre. Éppen ezért igyekszem mindent tervezni, előre, egyeztetni barátokkal, családdal, hogy mindenki beleférjen és senki se maradjon ki. De mindez problémás...
Egyrészt, nem minden alakul mindig a tervek szerint. Főleg a meló, ami mostanában keresztül húzza a számításaimat. Most is úgy volt, hogy holnap is menni kell, mert a szomszédos raktárba költözünk, úgy is készültem, már megbeszéltem Királylánnyal, hogy szombat este együtt megyünk haza. Erre ma közölték, hogy mégse kell menni, mert nem halad úgy az új helyünk előkészítése. Mondom ok. De így most vagy egyedül vonatozok haza (ami azért amúgy nem lenne akkora tragédia, de mégis) vagy holnap estig/késő délutánig nem sok mindent csinálok - tanulhatok hétfőre ójee. Valószínűleg a kettes lehetőség lesz... (Valaki megmenthetne :D)
Másrészt ezzel az állandó tervezéssel nagyon perifériára szorul a spontaneitás. Vagy legalábbis bizonyos keretek közé. Amikor Mc-n vagyok, megesik, hogy ötletszerűen meglátogatok ezt-azt (KisLányomat, esetleg Szöszit :) , de pl Bp-n alig valami. Jó persze, alapból nem vagyok mindig (mindenkivel?) olyan spontán, hogy jó, oké, menjünk, de most érzem, hogy még lehetőségem se sok van rá.
Harmadrészt, ha valakinek mégis közbejön valami, akkor nagyon sokára tudom újra beütemezni (és tudom, hogy ez most húdeelfoglaltan hangzik, de tényleg megvannak előre a hétvégéim is 3 hétre kb).
Negyedrészt el nem tudom képzelni, hogy bárki komoly bekerüljön az életembe, már csak azért sem, mert ki akarná, hogy be legyen szorítva időkeretek közé? Ettől eddig tudok veled lenni, legközelebb meg egy (két? három?) hét múlva? Kizárt. Ezt most csak azért írom le, mert az utóbbi időben többen is kérdezték, hogy oké, hogy nincs, de nem is vágyok rá? Persze, hogy jó lenne, de mit kezdenék vele? Ráér :)
Ugyanakkor itt van az is, hogy Bp-n mindig hazavágyok, azért az életem jelentős része még mindig Mc-n van. Mc-n pedig úgy tűnik, mintha a budapesti életem csak álom lenne. Annyiban igaz, hogy itt lenni mindig átmeneti élmény. Csak jövök-megyek, rohanok, itthon ülök, alszok. Maga az is, hogy hú, én most dolgozni megyek... Mikor elindulok Mc-ről, kell az a vonat út, hogy beleéljem magam, hogy na most akkor tényleg meló lesz és odafigyelek és csinálom és ez olyan felnőttes élet. Mondjuk a melóban azt szeretem, hogy amellett, hogy magamnak osztom be, amikor eljövök, akkor tényleg leteszem (a lantot :D) és nem kell semmit hazahozni belőle (kivéve a majdnem leselejtezett szlovák-magyar szótárat XD). Néha elkalandozok (khmm bizonyos úriemberek emailjeit elolvasva), néha hülyeséget csinálok, de általában nincs gáz, mert magam is észreveszem, ritka, hogy tovább is adom :)
Szóval eddig jók a tapasztalataim az egésszel, még bírom is, de kíváncsi vagyok, hogy mit fogok mondani tavasszal/nyáron. Meg mi lesz, ha végzek. Ide már lassan betanulok, szívesen maradnék, de ha csak ugyanígy tartanának 20 órában, akkor kénytelen leszek valami mást (is?) keresni. Na, de ez még odébb van.
Megyek élvezem az áfonyalevem, meg este Voice lesz, lehet, hogy belekukkantok, ha nem lesz jobb program :)
Ma egész nap ez járt a fejemben:
"It was my birthday, my stupid birthday"
Ja, úgy néz ki, nem lesz most semmi ünneplés, hanem otthon fogok ülni vasárnap, mert... nem is tudom... tanulni kell, igen, meg 19-én lesz buli, de valahogy most legszívesebben csak összebújnék valakivel aznap, meleg paplan, forró tea és forró szex kíséretében :)
Nemrég még viccesen azt gondoltam, hogy majd tartok a következő héten egy Perfect Week-et (lásd: How I met your mother), még olyan 4-5 pasiig meg is volt a lista, de persze ez inkább csak önszórakoztatás volt, mint valós vágy.
Most ott tartok, hogy az ősz beköszöntével legszívesebben csak bekucorodnék egy jó könyvvel és egy nagy bögre forró teával egy kényelmes sarokba és olvasgatnék, miközben azért valaki lenne a közelemben, akihez hozzá lehet bújni. Erre kb ugyanannyi az esély, mint az első ötletemre.
Így összességében talán az lesz, hogy kedd estig Mc, majd szerdától meló, ami talán még szombatra is elhúzódik, de jön Királylány és Glamour napot tartunk a hétvégén és ő vásárol én meg nézem (meg azért ha valami nagyon jót és kihagyhatatlant találok, szerintem én is fogok vásárolni :). Majd vasárnapra hazamegyek, sütök, meg nézem, ahogy anyu főz és várom, hogy Spektrumot/NatGeot/Discoveryt bámuljunk a nagybátyámmal. Nem egy húdeizgi nap lesz, de legalább a családommal leszek.
Meg gondolkozom, hogy kéne egy szokásos őszi Liget buli, de még nem szántam rá magam, hogy megcsináljam az eseményt és elhívjak mindenkit. Kiöregedtem ebből, tavaly is már elég kicsi buli volt.
A másik meg... Gólyafos
6.20 van és még nem keresett ma, szóval 99%, hogy megint csak a szája járt, de legalábbis nekem ne jöjjön ide este 10kor egy numerára...
Ma megint hullámvasutaztak az érzelmeim, mint tavaly, mikor úgy volt, hogy átjön. Megint megvolt az elküldöm a francba-dugunk egyet és kész, minek rontsam el skála minden fokozata. Még mindig nem tudom, mit lépnék, ha mégis átjönne. A pillanat döntene valószínűleg.
Amúgy egyre bunkóbban viselkedik, velem is, meg épp most mesélte Tesó is, hogy vele is mit művelt, úgyhogy nagyon kifelé áll már a szénája az életemből.
Közben rám írt és megoldódott minden problémám:
Gólya üzenete:
*helló most értem haza reggel 7:30tól uh sorry de én már mozdulni képtelen vagyok...
Ha valaki előre, akkor vagy utólag azt mondja, hogy kb. 7 órát fogunk együtt tölteni, nem hittem volna - még most se. Úgy elrepült az idő - a jó, nagyszerű társaság varázsa - hogy fel se tűnt, hogy milyen késő lett. A sok séta és a beszélgetés teljesen kikapcsolt. Gyönyörű helyeken voltunk és komolyan mondom, hogy olyan volt, mintha 100 éve ismernénk egymást (pedig egyikünk ilyen öreg csak :P) - igazából meg vagy két éve.
Kellett már egy ilyen délután, mert a sok fos egyéjszakás között nem éreztem, hogy igényem van a "normális" fiú-lány dolgokra is, most pedig kegyetlenül előhozta ez tegnapi találka. Nem tudom elégszer megköszönni!
Gólya: mekkora az esély, hogy holnap este egyedül vagy otthon?
Hát ez aztán nagyon érzi, hogy pont most mikor maratoni csodálat 7 órát töltöttem Haborgoval (nagyon jó volt!!!!!! szép helyek, nem volt hideg, jó volt beszélgetni, mégmégmég), akkor ír rám.
Plusz húznom kéne aludni, mert reggel meló meg megyek haza és még össze is kéne pakolni...
Vidám reggelem lesz, már érzem...
Persze nálam aludni nem akar. Érzem, hogy lesz itt még ma ideg...
Még csak szerda van, de a héten már annyi mindent tanultam :D
Hétfőn és kedden Hollóstetőn voltam outdoor tréningen, és nem, ez nem azt jelenti, hogy az erdőben ittunk :D Az a házban vot, az erdőben feladatok voltak, kúsztunk-másztunk az avarban meg fölötte, még mindig izomlázam van, de nagyon jól éreztem magam, szeretem új ismerősöket, meg aktív voltam meg ittunk a tanárokkal is :D
Szóval tanulságok:
#1 egy gyönyörű férfikéz is meg tudja mozgatni a fantáziám :P Évfolyamtárs srácnak olyan kezei vannak, hogy jaaaaaj, két napig büntetlenül bámulhattam és csorgathattam a nyálam (nem csak a keze néz ki jól :P)
#2 a vezető szerep valahogy mindig megtalál, anélkül is, hogy különösebben keresném - ez amúgy a jövőmre nézve eléggé jó érzés :) (ma is bepróbálkoztam a főninél, mert mondta, hogy kéne neki egy asszisztens, én meg közöltem, hogy van még napi 4 szabad órám :D)
#3 a csudaszép Campusos 1400 Ft-os tornacipőm nem állja a vizet - van a talpán egy óriási repedés, azt hiszem most már tényleg be fogok ruházni egy gumicsizmára
#4 mikor azt hisszük, hogy gáz, hogy egy termékből 60 m hiány van, aztán kiderül, hogy az anyacégtől csak azért kértek rá leltárt, mert náluk valami 1200 m hiányzik = nálunk minden rendben
#5 ha hétvégére kint hagysz egy szelet paradicsomot a pulton, az keddre olyan frankó penészt ereszt, hogy a konyhában sem lehet megmaradni (erre hazaérni meg aztán pláne csúcs... - special thanks to nagynéném :s)
Kíváncsian várom, mit tartogat még ez a hét :)
Ja és megszületett Deminia ( =NagyLányom) kicsi lánya tegnap este, szóval nagy a boldogság! :)
Szexiszeműnek ezennel megkezdődött a 26. szülinapja.
Én meg már 10 perce fogalmazom az smst, lövésem sincs mit írjak. A kötelező BSz rész után, egyből átváltok csöpögős-nyálasra... egyszerűbb lenne becsomagolni magam és átmenni hozzá (bár lagziban van most elvileg). Ha még 10 percig nem jut eszembe semmi, akkor azt hiszem, reggelre hagyom.
Update 11.24: végül rajzoltam neki egy szülinapi muffint felülnézetből és írtam, hogy majd beválthatja egy igazira :) Szánalmas vagyok, de legalább még nem válaszolt, bár a tesója is írt már neki fb-on, hogy előkerülhetne - asszem jól telt a lagzi :D Na épp most jelentkezett be... :)
Update 15.17: "Waoo :) köszönöm, élni fogok a lehetőséggel és beváltom majd :P"
Mai hangulat: kicsit mint az időjárás, de alapvetően pozitív
Mai siker: eddig nem sok, lementem boltba. tegnap kellett volna... de vettem egy nyakláncot :)
Mai szükséges: talán rendet rakni a cuccaim között, de inkább kéne, mint muszáj
Mai make up: szokásos hétköznapi, szemcerka, spirál és labello
Mai outfit: utcára szoknya és pulcsi, itthon rövidnadrág és ujjatlan póló
Mai tennivaló: mosás
Mai elmélkedés: milyen jó lenne egy olyan pasi, akivel végig szexelhetem fetrenghetem a hétvégét, miközben nincs semmi dolgom és kaja is van, csak akkor kell bármit csinálni (akár főzni is), ha kedvem van hozzá
Mai függőség: ááágy
Mai unalmas: az egész napom
Mai vágyálom: Gólya átjön és hétfő reggelig haza sem megy :) a reális verzióban meg alvás, mert csütörtök reggel 7 óta összesen 11 órát aludtam
Mai legjobb pillanat: finom salátát csináltam és egy pár kocka fehér csokival kísértem le
Mai különlegesség: nem kell sehová mennem
Mai olvasmány: ma pihi, mert tegnap újraolvastam a Mr. Tökéletes Linda Howardtól, de egyébként pedig keresem Jeanett Wintersontól A szenvedélyt
Mai zene: A trashlistem megy ma, szóval LMFAO, Fluor, PSY és hasonlók :D
A reggeli chill is megvan még valahol, de most nagyon hisztis lettem.
653 ismerősöm van facebookon, ebből nem tudom mennyi a fiú, de nem igaz, hogy egy sincs, akire ráíhatnék, hogy gyere már át és szexeljünk. Vagy van, de nincs velem egy városban, vagy van de nincs fent és kitudja mikor olvassa el.
ASAP valaki jöjjön át, mert délutánig megőrülök magamtól!
Írtam Kandúrnak egy sort, most bátor leszek és ha véletlenül van, akkor felvezetem, hogy jöjjön át. Kézbe veszem a dolgokat!
Ja amúgy az Álmodozók nagyon jó volt. Nem pont erre számítottam, de tetszett :)
Update 12.00: bátor voltam, ráírtam Kandúrra, ő meg miután sztem összeszedte az állát, közölte, hogy tavasz óta már barátnője van... na miután összeszedtem az állam, mondom akkor pá :) Ilyen az én szerencsém
(Először indítsd el a zenét, hogy legalább egy kicsit átérezd a hangulatomat :)
Most ilyen reggelem van :) Felébredtem 5 körül, ahogy lakótársam indult dolgozni, aztán 5.45re már a gép is ment (olyankor kelek, ha dolgozni megyek), szóval most egy nagyon hosszú és kényelmes délelőttöt töltök el az ágyikómban :) Már főztem magamnak teákat - egy áfonyás zöldet most ágyban elkortyolgatni, meg a világ legkirályabb teáját a pickwick almásat későbbre reggelihez. Összeraktam a párnákat (Tesóval együtt van vagy 4-5 párnánk) és szinte beléjük süppedtem :) Felhúztam annyira a redőnyt, hogy félhomály legyen a szobában meg jöjjön be rajta némi levegő is, mert anélkül nem tudok élni :)
Imádok enteriőröket nézegetni és azt hiszem lassan kialakul bennem, hogy majd milyenlakást szeretnék egyszer és milyen stílusban rendezném be. Az IKEA legújabb magazinját is szinte minden héten képes vagyok átlapozni ugyanazzal az áhítattal :) Egy ilyen tükröm tuti lesz onnan ^.^
Meg rájöttem, hogy hiányzik a fazekasság. Jó most kb mindenkit meglepek, de még általánosban egy évig jártam fazekas szakkörre és nagyon szerettem, csak utána elment a tanárnő, aki csinálta, de most annyira előjött bennem, hogy tök jó lenne - mégha csak hobbi szinten is - ilyesmivel foglalkozni. Nagyon szeretnék bögréket csinálni magamnak :) Nagynénémnek is csak kézműves bögréi vannak és olyan jók, nagyon szeretem őket. Meg nekem sosem elég nagy vagy jó kialakítású egy bögre, szóval tudnék magamnak nagyonegyedit csinálni :):):) És persze a loftomban (túl izé lenne leírni, hogy padlástér :P) lenne hozzá hely is.
Persze olyan lakást szeretnék, aminek van egy hatalmas terasza is, hogy ki lehessen ülni és persze ne a szomszéd ház falát lássam hanem mondjuk a várost :)
Nem tudom, mennyi esély van itthon ilyet találni - a Gossip Girl-ös loftba kb azonnal költöznék -, de előbb úgyis a pénz kell rá, szóval lesz időm keresni :)
Jajj és a nyammogós reggel kihagyhatatlan hozzávalója persze a zene is:
Most letöltöm az Álmodozók c. filmet (remélem a hangulatomnak megfelelő lesz) és amíg leér, összedobom a reggelimet és visszabújok a paplan alá ^.^
Megjegyzés: tökre oda bírok figyelni (a héten) a kajálásra, kenyeret/pékárut csak reggelire eszem, meg max még délig Jóreggeltet vagy műzliszeletet, utána már csak zöldség, gyümölcs, joghurt, főzelék, esetleg hús. Szóval tökre büszke vagyok magamra :)
Megjegyzés #2: ki mondta, hogy csak pasival lehet tökéletes minden? Ez a reggel az és részben attól is, hogy egyedül vagyok ^.^
