Mém

Amit a chrome bedob elsőre ha beírom a betűt. (vagy a tetszőleges böngésződ)
"vigyétek, ha meritek. kamuzni nem ér." ;)

a: annalight.blogspot.com
b: belsoertek.blogspot.com
c: chat.hu
d: demotivalo.net
e: edu.uni-miskolc.hu/moodle/ (hát ez a ciki :P)
f: facebook.com (mi máááás :D)
g: gmail.com
h: haborgo.freeblog.hu
i: imdb.com
j: jedisblog.tumblr.com (már nem él, pedig hajajj de jó képek voltak ott)
k: koponyeg.hu
l: lenszirom.freeblog.hu
m: mvkzrt.hu/menetrend/?line=31
n: neptun.uni-miskolc.hu
o: otp.hu
p: pudingocska.com
q:
r: radio1.hu
s: sorozatjunkie.hu (persze ezen blog után)
t: twitter.com
u: uni-miskolc.hu/~rekburan/oramen.htm
v: vodafone.hu
w: www.facebook.com (halál komoly csak ezt dobta fel)
x:
y: youtube.com
z: zeneszoveg.hu

Nyafnyaf

Királylány és a Hercege végre tettek egy apró lépést az emberiségnek, de hatalmas lépést nekik. Együtt buliztak és ugyan még mindig nem történt semmi, de ha ezek karácsonyra nem lesznek együtt, akkor megeszem a kalapom :D
Ennek kapcsán jutottam arra, hogy bezzeg nálam semmi nem történik, mert persze oké, hogy akarok vmit Szexiszeműtől, de alig-alig teszek érte valamit, inkább csak anyázok, mikor hétvégén látom, hogy bulizni volt, meg ribancozok minden csajt, aki újonnan lett az ismerőse. Nem jöttek el pénteken a srácok, majd talán a köv. pénteken... Meg igazából, ha akarna vmit, akkor úgy gondolom a nullánál többször keresne ő is. Szóval nem mondom, hogy kezd kifújni a dolog részemről, mert az érzéseim megvannak, de ugyanakkor kicsit úgy érzem, hogy esélytelen az egész.
Nem tudom, mit mondhatnék. Reménykedek még, de tudom, hogy ez nem sültgalambos dolog. Tenni pedig próbálok, már ahogy időm engedi, de úgy tűnik nem veszi a lapot... vagy nem tudom.
Na jó, nem vekengek tovább, megyek tanulni.

Something about baby yoü and I

"It`s been two years since I let you go,
I couldn’t listen to a joke or rock `n roll
Muscle cars drove a truck right through my heart"



It's been two years... Két éve lesz percek múlva, hogy megváltozott az életem. És igen, mára túl vagyok rajta, de elfelejteni sosem fogom, magamban halkan biztos mindig meg fogok emlékezni 2009. november 26-ról, a napról, mikor az életem új irányt vett. Még megvan az email, amit a barátnőimnek írtam, az első éjszakánk után, benne minden kezdeti lelkesedéssel, reménnyel. Tudtam, hogy ez valami új lesz, de fogalmam sem volt még, hogy ennyire meghatározó esemény-láncolat indult el akkor az életemben.
Vannak dolgok, amik még mindig velem vannak. A bögre természetesen. Pont a minap jöttem rá, hogy mennyire ragaszkodok hozzá. Az elmúlt két évben alig ittam másból, még nyáron is elő volt szedve, hiába tartozik hivatalosan a kolis cuccaimhoz. Aztán ott van az, hogy ha goa'uld-ot "látok" vagy hallok, mindig eszembe jut, hiszen tőle van meg a CsK. Nem beszélve olyan apróságokról, mint a WoW, amiről persze megint csak ő jut eszembe.
És vannak dolgok, amik nem mennek. Nem tudtam megnézni az Addams family-t azóta, hiába a kedvenc filmem, mert tudom, hogy vele láttam utoljára. Nem tudom megnézni a Blind Side-ot, mert vele láttam. Pedig mind a kettő azóta is megvan, úgy ahogy akkor leszedtük a vinyómra. Nem beszélve a párnáról, amire ő varrta saját kezűleg a huzatot és a Boldog Karácsonyt! feliratot... Nem tudom meghallgatni nyugodt szívvel Kid Cudi Memories című számát, hiszen épp az ment, mikor az első szakításunkkor, szilveszterkor mégis magához húzott és úgy megcsókolt, hogy azóta sem feledem...
De a jó dolog az egészben, hogy miközben ezeket írom, csak az emlékképek vannak, semmi rossz érzés nem társul hozzájuk. Nem szorul el a szívem, nem szomorodom el. Tudomásul vettem, hogy ez már a múlt. Lezárult, vége... Jó másfél év munkája van benne, de túltettem magam Mr. Big-en ^^

It’s been a long time...

#150

Éppen nem férek a bőrömbe. És nem feltétlenül jó értelemben. Igen, lelkibéke van, de az ilyen estéken, mikor társaságban vagyok - és hozzáteszem jó társaságban, az én társaságomban - akkor döbbenek rá a legjobban hazajőve, hogy mennyire, de nagyon kib. egyedül vagyok. Találkoztam Dalospacsirtával, jön hozzánk két hét múlva, ami tök jó :) Találkoztam Gólyával, nemsoksemmi, be volt rúgatva. Szöszivel szentimentáliskodtunk egy kicsit, de most, hogy itthon vagyok és épp egy Szexiszemű által posztolt zenét hallgatok, k. magányosnak érzem magam. És tudom, hogy ez reggelre elmúlik, meg kialszom meg jó úgy, ahogy vagyok, nem azért kéne, hogy legyen valakim, hogy legyen valakim, hanem azért, hogy legyen nekem is valakim. Értitek. Én nem mindig. Inkább alszok.

How I met you...

Egyrészt muszáj megemlítenem, hogy a hetedik évad a kezdeti döcögés után most annyira bedurvult, hogy már a második rész meg le úgy, hogy a végén eldobom az agyam és kiskanállal kell lekaparni a falról...
Másrészt ráébresztett ma valamire. Sokan nyavajognak, hogy túlságosan elhúzzák, meg nem is foglalkoznak anyu keresésével, de nem értek egyet. És a saját how I met sztorimon keresztül jöttem rá erre.
Nem úgy megy ez, hogy itt van, ő az és élj vele boldogan. Meg kell érni erre helyzetre. Tudom most magamról, hogy már nem az a lány vagyok, aki 3-4 éve és örülök ennek, mert jól érzem magam így, ahogy vagyok. De ráébredtem arra is, hogy ha nem élem át mindazt amit (igen, a Big általi fájdalmat, a sok seveled-senélküledet S-sel és a többi "szarakodást") akkor most nem ilyen lennék és lehet, hogy nem tudnám még mindig, hogy mit akarok. Nem mondom azt, hogy feltétlenül Szexiszemű lesz tényleg az igazi, de tudom, hogy az összes ilyen "epizód" az életemben hozzájárul ahhoz, hogy majd amikor odaérek a Nagy Ő-höz, akkor tisztában legyek magammal, a vágyaimmal és ha szerencsém van, akkor út közben velem vannak/lesznek a barátaim is, akik segítenek, mikor nehéz és velem örülnek, mikor jó és én is ott vagyok/leszek mellettük.
Addig pedig élvezem az utat :)



ui. azért az is tök jó, hogy mennyire megtaláltam a lelkibékém az utóbbi időben ^^

Lost

Ha nem írnék a következő 3 hétben, ne aggódjatok, majd jövök előbb-utóbb. Addig is megtaláltok eszerint:

(a zárójel csak annyit jelent, hogy az felzárkóztató tárgy...)
És a háttérzene hozzá:


SZURKOLJATOK!!!
(ha minden megvan, akkor csak 3 vizsgám lesz :)

Cook

Áthívtam a fiúkat (Szexiszemű, Rosso, Ercsa meg Viktor) péntekre, hogy főzök nekik "valami finomat". Tortilla lesz, de annyira rá vagyok már ma (szombaton) pörögve, hogy legszívesebben már csinálnám... a fejemben már összeállt a teljes menü, hogy milyen szósz, milyen zöldség, milyen hús, milyen pác és még 4 (!!!!!!4444négynégynégy) teljes napot ki kell bírnom, mire a főzésre kerül a sor :(
Na meg persze még csak Viktor mondta, hogy ráér, de remélem a többiek is rá fognak. Majd csinálok képeket a végeredményről, mert én is kíváncsi vagyok. Meg még nem döntöttem el, hogy veszek készen tésztát vagy inkább meggyúrom magam (a sütésben annyira még nem vagyok otthon, inkább főzni szeretek).
Desszertnek meg együtt csinálunk majd bögrés/mikrós sütit ^^

Foo(d) Fighters :D

Speechless

Nem tudok mit mondani... az elmúlt nap eseményei sokkoltak. Én is abba a középiskolába jártam. Anyukám még mindig ott dolgozik. Ha elborultabb a gyerek, akár neki is baja eshetett volna. Belegondolni sem merek.
Hazajöttem tegnap, ma is csak egy órára mentem vissza és megint itthon vagyok és maradok is még legalább szombatig és minden nap próbálom elérni, hogy anyának egy kicsit jobb legyen, mert nagyon megviselték a történtek.
Egy kicsit nekem is össze kell omlanom. Nem tudom feldolgozni, hogy azon a helyen, ami a biztonságot, a békét, az otthont, a nyugalmat jelentette számomra, ilyen dolog történjen. Minden, amit tehetek, hogy tetteimmel öregbítem imádott iskolám hírnevét, hogy ne úgy maradjon meg a köztudatban, mint az az iskola, ahol késeltek.

Könnyed

"A könnyedség látszatát a legtöbb munka fenntartani."

Vagy valami. Ilyesmit mondott A Nő a Nő másik arca című filmben (kötelezőirodalom!). És tényleg. Most épp majdmeghalok, olyan fáradt vagyok, a következő 3 hétben minden napra van valami zh, prezi, beadandó stb. de mégis mosolyogni kell és menni tovább és csinálni. Nem szabad olyan apróságokon fennakadni, mint pl. Kisbuzi Gólya is in a relationship with Judit F. Minden, amit teszek: hide post és leszarom. Persze tegnap rám írt, nagyon felnőttesen beszélgettünk, de persze közölnie kellett, hogy 2 órát bír... mondom tanulni? jó neked! Most komolyan mit vár? Kit érdekel? Vagy ha azt várja, hogy hasra essek a csodálatos teljesítményétől, akkor az a minimum, hogy bemutatja (not). Szóval felnőttem kéremszépen, vagy legalábbis már rendeltetésszerűen tudom alkalmazni a leszaromtablettát.

Úgy néz ki, pénteken mégse lesz akkora ereszdelahajamat, amire érdemes lenne Szexiszeműt behívni, így marad az, hogy jövő péntekre a volt srácokkal összehozni valami kis esti görbületet, aztán a hátha jó lesz :)

Most megyek alukálni, mert néha már az összeesés szélén érzem magam.

Muzsika.

ui. ezennel megfogadom, hogy ez az utolsó olyan posztom, amiben pasiként tekintek Gólyára, innentől nincs nyafogás vele kapcsolatban!

St.George street

Írok már egy kicsit az albiról, hiszen mégiscsak már 11. hetemet töltöm itt.
Ma reggel arra keltem, hogy lakótársam kopogtat, hogy a kezében maradt a zuhany nyitó/záró bigyója és ömlik a víz. Én így miiii? Aztán magamhoz tértem nagyon gyorsan és elzártuk az egészet nagy ügyesen. Még jó, hogy a szomszéd ház aljában ilyen csaptelepes cég van, egy óránkba és 2000 Ft-unkba telt, de megcsinálták, így le tudtam zuhizni.

Amúgy nem voltam bálban, mert senki nem hívott el. Viszont most pénteken Skorpi szülinap, amire vagy Őt vagy Királylányt elviszem magammal az tuti. Meg most beszéltem Rossoval és megállapítottuk, hogy találkozni kéne már, mert az augusztus végi pingyombuli óta nem is láttuk egymást és akkor oda már nanáhogy hívom majd Őt is meg a többi srácot, mert hiányoznak nagyon tényleg.

Most meg húzok tanulni, mert holnap 2 zht is írok.

Muzik.

11/11/11 11:11

Nem tudom, tényleg van-e valami ereje ennek a dátumnak, de a következő 10 percben azon leszek, hogy szuggeráljam Szexiszeműt (ha egyszer összejövünk kap majd egy új nevet :), hogy hívjon el a mai Gólyabálba. Nem mintha Fluorékra vágynék, de vele jó lenne, ebben biztos vagyok. Táncolnánk, nevetnénk, jól éreznénk magunkat... Szóval most elhatároztam, hogy megyek haza, mert egyrészt régen voltam otthon, másrészt, meg ha elhívna, otthon van az összes ruhám. Persze amúgy ennek az egésznek 2%-nyi esélye van, pláne hogy tegnap este óta msn-en sincs fent. De a remény hal meg utoljára :)

Figyelem! Súlyosan nyálas tartalom következik!



"Only you know how
To hear me through the silence
You reach a part of me that no one else can see
Forever true there’s only me
And only you..."

Sick

Felfordult a gyomrom. Tegnap felkérés volt, forralt boroztunk, de tényleg csak 4 decire engedtem el magam és 11re itthon voltam és mégis, ma reggelre olyan kiadós gyomorfájás fogadott, amin még a kétirányú output sem segített... most fél 5 lesz mindjárt és még mindig fáj :s És így megyek szakestre, ahol csak sör meg zsíroskenyér lesz, miközben én ma bírtam enni 8 szelet vollkorn pirítóst meg két túrórudit és egy joghurtot... Azért remélem a társaság miatt jó lesz :)

Agyalok fél nap (már amikor ébren vagyok és nem a gyomromat próbálom rendbehozni). Tudom, hogy nem kéne, mert felesleges és mindig azt mondom, hogy mindegy mi van, a lényeg, hogy együtt töltünk némi időt, de nem tudok elmenni amellett a tény mellett, hogy nyáron megmondtam neki, hogy belezúgtam és akkor mondta, hogy fú hát ő most meglepődött de aztán odajöttek a többiek és azóta se jött szóba. Elfelejtette volna? Nem volt annyira berúgva, mint én akkor. Nem akar rá gondolni? Meglehet (és ezt most főleg a csekély önbecsülésem mondatja velem). Időt ad nekünk, hogy tényleg megismerjük egymást? Nagyon remélem (már akkor is mondta, hogy de hát nem is ismerem). Türelmes vagyok. Ráérek. Tudom, hogy őt akarom, ráérek megvárni, amíg ő is így érez majd. Addig meg elvagyok a kisebb játékaimmal, és a tudattal, hogy "majd legközelebb".

Figyelem veszélyesen nyálas zene következik.

Lopott idő

Már fél 11óta itthon vagyok, de most érett meg bennem az írni való. Na nem mintha történt volna bármi is, azon kívül, hogy hazahozott kocsival úriember módjára, illetve, hogy kiborítottam mind a 8 deci gyömbéremet a film 0. percében a padlóra.

Olyan jó lenne azt hinni, hogy ez ma randi volt. Végülis az volt. Ő vette a mozijegyet, én meg ragaszkodtam ahhoz, hogy a nasit fizessem, ahogy azt illik. Olyan jó lenne azt hinni, hogy lesz folytatás. Abban maradtunk, hogy majd legközelebb... legközelebb talán nem lesz ennyire fáradt - és itt jegyezném meg, hogy vagy a film érdekelte ennyire, vagy az is számított, hogy együtt lehetünk egy kicsit, mert tényleg látszott rajta, hogy nagyon fáradt. Elég volt ez a 2 óra együtt, de úgy feltöltött, hogy még mindig nem tudok/akarok aludni (és jó igen, beadandózok is még mindig, ezért nem is baj) de mindig mosolygós vagyok, ha együtt vagyunk, nem kell semmi mást csinálnunk, csak lenni.
Hazahozott és mondtam, hogy jöjjön fel, de inkább az alvást választotta, érthető módon. Azt mondta, majd legközelebb. Szóval ezután ha lesz tényleg vmi jó film, már bátran rá merek majd írni, hiszen ő mondta, hogy lesz legközelebb.
Nagyon sajnáltam, hogy nem jött fel és nem azért, mert le akarnám teperni vagy bármi. Ez attól sokkal mélyebb. Nem is mondom, hogy feltétlenül minden pillanatban vonzódom hozzá szexuálisan. Imádom hallgatni. Többször áradoztam már itt is, hogy mennyit tudunk beszélgetni. Szeretem mikor carpe diem hangulatban van, én is bátrabb vagyok vele. Tudom, hogy boldog lennék mellette. El tudom képzelni, hogy vele élem le az életem, hogy ez a gyönyörű kék szempár néz rám minden reggel mikor felébredek és minden este mikor aludni megyek. Félelmetes :)
Remélem tényleg lesz folytatás és remélem, hogy beérik szép lassan valami. Ha nem, akkor sincs semmi baj, mert szerzek sok szép emléket egy jó baráttal :)

Termések, állatok, kis izék...

Nem kiabálok el semmit. Megyek mozizni, nem egyedül, hanem egy fiúbaráttal.



Ha lesz valami, akkor írok majd. :)
Lopott idő

Szükségállapot

Találkoztam valakivel (legyen a fedőneve Joe). Illetve ez így nem is pontosan igaz. Unalmamban az elmúlt hetekben 2 vagy 3 alkalommal felnéztem a cset.hu-ra hogy szörnyűlködjek, játsszak stb. És kétszer is összeakadtam egy szimpatikus sráccal. A második beszélgetés végén felvettük egymást msnre, azóta ott beszélgetünk. Nem világmegváltó beszélgetések, inkább szexuális túlfűtöttség jellemzi. De nem bánom, jó így játszani, ő Győr környékén, én meg itt MCityben. Már többször is kijött, hogy nagyon jól megértenénk egymást, ha egy ágyba sodorna a sors.
Ma írt msn-en, hogy itt van a szomszéd faluban. Tudnánk-e találkozni. Nemet mondtam, mert félek. Végülis csak pár hete ismerjük egymást, ő meg éppen nem tud feljönni hozzám, én meg idegen helyre nem megyek, nem vagyok hülye. Talán majd legközelebb...
De ótejóég 400 km-ről is tűzbe hoz, pedig csak szavak... mi lenne ha tényleg összegabalyodnánk?! És igen tudom, hogy itt papolok a felnőttségről, DE. Közben meg majd megveszek, mert kielégítetlen vagyok, meg amúgy is: az is lehet felnőtt, hogy ha körültekintő vagy a csakszex kapcsidban. És legalább kiegyensúlyozódnék ezen a területen is, mivel most nem igazán tudom, hogy ha épp itt kopogtatna Mr. Igazi, nem teperném-e le azonnal (kockáztatva, hogy elszúrom az egészet). Meg amúgy is... olyan ritka, hogy olyan embert találsz, aki ugyanolyan szenvedélyes, mint te magad. Mindig azzal van a gond, hogy vki többet akar. Itt most csak színtiszta szex lenne, amíg ki nem fulladunk.
Jön majd még erre, ha időben szól, és nekem is épp aktuális, lehet megpróbálom úgy szervezni, hogy összejöjjünk. Addig meg, ha arról hallatok a hírekben, hogy az Avason robbanás történt egy panelban... hát jó eséllyel csak én voltam az :D

Kovács és Kovácsné zene.

ui. arról nem is beszélek, hogy 19 éves, állandóan kanos és állítólag nagy farka van... :P