2011. november 6., vasárnap

Lopott idő

Már fél 11óta itthon vagyok, de most érett meg bennem az írni való. Na nem mintha történt volna bármi is, azon kívül, hogy hazahozott kocsival úriember módjára, illetve, hogy kiborítottam mind a 8 deci gyömbéremet a film 0. percében a padlóra.
Olyan jó lenne azt hinni, hogy ez ma randi volt. Végülis az volt. Ő vette a mozijegyet, én meg ragaszkodtam ahhoz, hogy a nasit fizessem, ahogy azt illik. Olyan jó lenne azt hinni, hogy lesz folytatás. Abban maradtunk, hogy majd legközelebb... legközelebb talán nem lesz ennyire fáradt - és itt jegyezném meg, hogy vagy a film érdekelte ennyire, vagy az is számított, hogy együtt lehetünk egy kicsit, mert tényleg látszott rajta, hogy nagyon fáradt. Elég volt ez a 2 óra együtt, de úgy feltöltött, hogy még mindig nem tudok/akarok aludni (és jó igen, beadandózok is még mindig, ezért nem is baj) de mindig mosolygós vagyok, ha együtt vagyunk, nem kell semmi mást csinálnunk, csak lenni.
Hazahozott és mondtam, hogy jöjjön fel, de inkább az alvást választotta, érthető módon. Azt mondta, majd legközelebb. Szóval ezután ha lesz tényleg vmi jó film, már bátran rá merek majd írni, hiszen ő mondta, hogy lesz legközelebb.
Nagyon sajnáltam, hogy nem jött fel és nem azért, mert le akarnám teperni vagy bármi. Ez attól sokkal mélyebb. Nem is mondom, hogy feltétlenül minden pillanatban vonzódom hozzá szexuálisan. Imádom hallgatni. Többször áradoztam már itt is, hogy mennyit tudunk beszélgetni. Szeretem mikor carpe diem hangulatban van, én is bátrabb vagyok vele. Tudom, hogy boldog lennék mellette. El tudom képzelni, hogy vele élem le az életem, hogy ez a gyönyörű kék szempár néz rám minden reggel mikor felébredek és minden este mikor aludni megyek. Félelmetes :)
Remélem tényleg lesz folytatás és remélem, hogy beérik szép lassan valami. Ha nem, akkor sincs semmi baj, mert szerzek sok szép emléket egy jó baráttal :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése