Anyám pár perce olyan szinten beletaposott, páros lábbal ugrált a lelkivilágomon, hogy szóhoz sem jutok.
Összekaptunk, mert azt akarta, hogy csináljak neki reggelire hagymás rántottát, én meg mondtam, hogy az macerás, meg magamnak tojásos szendvicset akarok csinálni, egyen ő is azt, megcsinálom, vagy sütök neki tojást vajon, mert amúgy is finomabb, mint olajon. Erre egyszercsak kifakadt, hogy majd biztos jó sok szart (ketchup, majonéz, mustár) nyomok a szendvicsre és hízok és már így is szétfolyok mert egész nap csak a gép előtt ülök. Én meg így egy fél percig csak kamilláztam meg hápogtam, aztán mondtam neki egy szépet és bejöttem a szobámba.
Pont ő látta a legjobban, hogy mit szenvedtem a héten magammal, erre még megtapos ő is. Legszívesebben most összepakolnék és visszamennék Mcra, ő meg üljön csak egyedül nagybátyámnál három napig. Persze valószínűleg nem így lesz.
2013. március 29., péntek
2013. március 27., szerda
Fel
Aludtam két órát a legutóbbi bejegyzésem óta, álmodtam sok butaságot, aztán ötkor arra keltem, hogy egy srác bejelölt fb-n, aki eggyel alattam járt gimibe, meg most is egy szakon vagyunk. Kiderült, hogy közös projekten fogunk dolgozni, azért jelölt be, hogy tudjunk beszélni így is.
Ugyanis, múlt pénteken interjún voltam. Nem tudtam, hogy miről is lesz szó pontosan, de elmentem. Kiderült, hogy pont azzal a területtel kell foglalkozni, ami a legközelebb áll a szívemhez és egy olyan tanárom dolgozik még a cégnek, akinek a tudását meg az egész karrierjét nagyra tartom. Mondjuk a cégtől még nem kerestek, de csak nem beszél hülyeségeket a srác, majd csak felhívnak holnap, meg néha a telefonom is totál szar, nem csörög ki. Úgyhogy jövőhéttől az eddig is sok hülyeségem mellé még némi munka is társul. Persze pénz nincs, mert egyetemi projekt a dolog, csak megajánlott ötös lehetne egy tárgyból, amit én már tavaly megcsináltam.
Először annak szurkoltam, hogy ne kapjam meg, mert ehhez itthon kell lenni majd, meg esetleg utazgatni, de most végülis nem bánom, mert jót tesz a lelkemnek, meg úgyse örökre szól. Esetleg utána ajánlhatnának valami munkát :P De első lépésnek nem rossz. Releváns tapasztalatot szerzek egy jó nevű itthoni cégnél. :)
Legszívesebben a szakdogámat is áthoznám erre, ha már úgyis ezen fogok dolgozni, de mivel jövőhéten kezdünk, így tuti nem lenne elég az idő.
Ugyanis, múlt pénteken interjún voltam. Nem tudtam, hogy miről is lesz szó pontosan, de elmentem. Kiderült, hogy pont azzal a területtel kell foglalkozni, ami a legközelebb áll a szívemhez és egy olyan tanárom dolgozik még a cégnek, akinek a tudását meg az egész karrierjét nagyra tartom. Mondjuk a cégtől még nem kerestek, de csak nem beszél hülyeségeket a srác, majd csak felhívnak holnap, meg néha a telefonom is totál szar, nem csörög ki. Úgyhogy jövőhéttől az eddig is sok hülyeségem mellé még némi munka is társul. Persze pénz nincs, mert egyetemi projekt a dolog, csak megajánlott ötös lehetne egy tárgyból, amit én már tavaly megcsináltam.
Először annak szurkoltam, hogy ne kapjam meg, mert ehhez itthon kell lenni majd, meg esetleg utazgatni, de most végülis nem bánom, mert jót tesz a lelkemnek, meg úgyse örökre szól. Esetleg utána ajánlhatnának valami munkát :P De első lépésnek nem rossz. Releváns tapasztalatot szerzek egy jó nevű itthoni cégnél. :)
Legszívesebben a szakdogámat is áthoznám erre, ha már úgyis ezen fogok dolgozni, de mivel jövőhéten kezdünk, így tuti nem lenne elég az idő.
A béka feneke alatt...
van a kedvem.
Kezdek depressziós lenni. Egy hete lassan itthon vagyok, keveset mozdulok ki, olyankor persze jobb, de önmagában nem ez a baj, mert kimenni van kedvem, csak kevés dolog miatt kell most. Hétvégén megírtam egy beadandót, tökre büszke voltam magamra, két nappal a határidő előtt kész lett meg minden, szép is volt, bullshit is kevés volt benne, tényleg úgy éreztem, hogy jó lesz. Tegnap/ma éjfélkor jön az üzi a tanártól, hogy gyakorlatilag egy kalap hígfos, amit leadtam, egy oldal van a hétből, ami egy kicsit is értékelhető, de még az is gyenge. Mondom csúcs. Van, aki %-os értékelést kapott rá, nekem még azt se írt, viszont arra a levelemre se válaszolt eddig, hogy újraírhatom-e a feladatot (valószínűleg félreértettem a 4 mondatot, amit mondott a beadandóról, hogy mit vár...). Szóval csúcs. Legszívesebben káromkodnék.
Plusz: Miután fogalmam sincs hogyan, de bedöglött a kezemben anyám aprítógépe (egy gomb van rajta, amit nyomni lehet), még egy jól sikerült mozdulattal az egész konyhát, a fél előszobát, de még a saját szobám ajtajának környékét is sikerült beteríteni kekszmorzsával. Ma nem lesz süti :(
PluszPlusz: a fenti tárgyból két hét múlva zh-t is írunk. A szaros szakdogám szó szerint sehol sem áll. Most a hét már elmegy azzal, ha újraírhatom a feladatot. Utána húsvét, amikor ugyan tudnék dolgozni, de nem tudom mennyire fog menni. Utána meg elkell kezdeni készülni a zh-ra, meg ugye még lesz egy fincsi vizsgám a kedvenc tanáromnál... oda meg kell tanulnom a bsc-s tárgyát, beugrónak megíratja a zh-t, amire nem volt időnk most és még szóbelizni kell az államvizsgatételeinkből. Egyszerűen nem látom, hogy hol fogok én értékelhető 50-80 oldalt megírni egy olyan témáról, ami már egy kicsit se érdekel, és amivel a konzulenseim is leszarnak (még az emailemre se kapok választ egyiktől se, csak max jóó sokára).
Kicsit most ott tartok, hogy hagyom a picsába az egyetemet, de már a célnál járok, így nem tudom... ezt a maradék két nyomi tárgyat már megcsinálom, de lehet, hogy most nem adok le szakdogát, mert egyszerűen képtelenség megcsinálni a hátralévő 20 napban úgy, hogy még ezek is ott vannak (zh+vizsga).
Kegyetlenül szar kedvem van. Tegnap megtaláltam a ruhát, ami tökéletes lenne a diplomaosztómra, de így minek vegyem meg, ha nem is végzek most? Télre már más kell, meg szerintem ha akkor végzek csak, akkor már el se megyek a dipiosztóra, úgyis dögunalom az egész meg csak azokkal jó, akikkel együtt végeztem.
Nem jó most semmi :(
Kezdek depressziós lenni. Egy hete lassan itthon vagyok, keveset mozdulok ki, olyankor persze jobb, de önmagában nem ez a baj, mert kimenni van kedvem, csak kevés dolog miatt kell most. Hétvégén megírtam egy beadandót, tökre büszke voltam magamra, két nappal a határidő előtt kész lett meg minden, szép is volt, bullshit is kevés volt benne, tényleg úgy éreztem, hogy jó lesz. Tegnap/ma éjfélkor jön az üzi a tanártól, hogy gyakorlatilag egy kalap hígfos, amit leadtam, egy oldal van a hétből, ami egy kicsit is értékelhető, de még az is gyenge. Mondom csúcs. Van, aki %-os értékelést kapott rá, nekem még azt se írt, viszont arra a levelemre se válaszolt eddig, hogy újraírhatom-e a feladatot (valószínűleg félreértettem a 4 mondatot, amit mondott a beadandóról, hogy mit vár...). Szóval csúcs. Legszívesebben káromkodnék.
Plusz: Miután fogalmam sincs hogyan, de bedöglött a kezemben anyám aprítógépe (egy gomb van rajta, amit nyomni lehet), még egy jól sikerült mozdulattal az egész konyhát, a fél előszobát, de még a saját szobám ajtajának környékét is sikerült beteríteni kekszmorzsával. Ma nem lesz süti :(
PluszPlusz: a fenti tárgyból két hét múlva zh-t is írunk. A szaros szakdogám szó szerint sehol sem áll. Most a hét már elmegy azzal, ha újraírhatom a feladatot. Utána húsvét, amikor ugyan tudnék dolgozni, de nem tudom mennyire fog menni. Utána meg elkell kezdeni készülni a zh-ra, meg ugye még lesz egy fincsi vizsgám a kedvenc tanáromnál... oda meg kell tanulnom a bsc-s tárgyát, beugrónak megíratja a zh-t, amire nem volt időnk most és még szóbelizni kell az államvizsgatételeinkből. Egyszerűen nem látom, hogy hol fogok én értékelhető 50-80 oldalt megírni egy olyan témáról, ami már egy kicsit se érdekel, és amivel a konzulenseim is leszarnak (még az emailemre se kapok választ egyiktől se, csak max jóó sokára).
Kicsit most ott tartok, hogy hagyom a picsába az egyetemet, de már a célnál járok, így nem tudom... ezt a maradék két nyomi tárgyat már megcsinálom, de lehet, hogy most nem adok le szakdogát, mert egyszerűen képtelenség megcsinálni a hátralévő 20 napban úgy, hogy még ezek is ott vannak (zh+vizsga).
Kegyetlenül szar kedvem van. Tegnap megtaláltam a ruhát, ami tökéletes lenne a diplomaosztómra, de így minek vegyem meg, ha nem is végzek most? Télre már más kell, meg szerintem ha akkor végzek csak, akkor már el se megyek a dipiosztóra, úgyis dögunalom az egész meg csak azokkal jó, akikkel együtt végeztem.
Nem jó most semmi :(
2013. március 25., hétfő
Tündérmesék
Néhány tündérmesének véget kell érnie, mert újak várnak ránk...
Megtettem ma valamit, ami kell a továbblépéshez. Fájdalom is van benne, sokk is, józanító erő is, de leginkább azt rossz látni, hogy másnak is fájhat úgy mint nekem, akár ugyan amiatt az ember miatt is. Vagy csak nem tud szabadulni a fájdalomtól, nem engedi el a dolgot. Én még időben vagyok, többé-kevésbé jól haladok.
Már nem vagyok prioritás, érthető okokból, csak egy játékszer a sok közül, akit néha elővesz az ember, játszik vele, aztán elfelejteni egy időre. Jó így. Nem is lehet már úgy, mint régen.
Tovább kell lépnem, ezt minden nap érzem, minden nap talán sikerül is egy kicsit, néha persze visszatáncolok, de összességében elég jól haladok, úgy érzem.
Én a mesémnek még az elején vagyok. Pláne ha azt vesszük, hogy Ted Mosbynak 8-9 évbe telt, mire megtalálta a szerelmét, én még csak a 6-nál járok, van még időm, sőt még utána is van időm, nem verseny. Hiszen három év múlva is még csak 27 leszek, nincs hová rohannom.
Öngyógyításba kezdtem, félig tudatosan, félig tudattalanul azzal, hogy szakítottam vele. Sok mindent végig kell gondolnom, megbocsájtanom magamnak, elengedni a történteket, nem agyalni azon, hogy mi lehetett volna belőle, Bignél is ezért tartott sokáig, meg mert még naiv kislány voltam. Most már felnőtt nőként állok a témához, levonom a tanulságot és keresem tovább az utamat.
Hamarosan eldől, hogy hol maradok a következő egy évben, utána már bátrabban merek pasit keresni is. Ha itthon, akkor megpróbálnám azzal az egyetlen emberrel, aki szóba jöhet nálam. Bár akkor valószínűleg már vele is maradnék. Ha máshová kerülök akkor meg majd feltalálom magam :)
De először túl kell jutnom ezen, hogy ne a jelenem legyen, hanem a múltam az egész történet.
Let the broken pieces go...
2013. március 23., szombat
Szükségállapot
Persze, most nem ez az elsődleges (szakdoga, beadandó, államvizsga, munkát találni), de.
Le kell feküdnöm valakivel, aki nem Grey, de legalább annyira ki tud elégíteni. Nem ez lesz most a legfontosabb, de nyitott szemmel akarok járni és élni az esetleges lehetőségeimmel. Volt ugye egy pár, amiből alakíthattam volna úgy, nem bántam meg, hogy nem tettem, de ha most újra hasonló helyzetbe kerülnék, valószínűleg máshogy alakítanám. És mielőtt KisLányom felháborodna, nem bonyolítani akarom a dolgaimat, egyszerűen csak dugni egyet, amikor nem az jár a fejemben, hogy mással is így csinál-e, mikor fog hazudni megint, átver-e, bízhatok-e benne és egyáltalán miafasztkeresekénitt, hanem csak szétteszem a lábam, megcsinál és megyünk a dolgunkra.
Amúgy nem értem Gólyát, hogy már megint mi van. Tök lazán csipkelődtünk, tényleg jól éreztem magam, beindultam rá, de nem voltam befeszülve. Kenyereket vittünk le a koliból és tele volt mindkét keze, majd rávilágított, hogy most nem tud védekezni, így nyugodtan csikizhetem. Meg is tettem, persze hatástalan volt, de óóó, legszívesebben az ölébe ültem volna és hagytam volna, hogy a vérünk hajtson. Meg az is, hogy nem tudom, megbámulta a popsim vagy csak tényleg a szeme elé került és látta, hogy összekoszoltam magam, de ajj, ha csak egy kicsit is jobban bejönnék neki (mondjuk azon, hogy mennyire nőcisen öltözködöm még lehet javítani), akkor már egy esetleges szex is sokkal jobb lenne, mert az nem elég mindkettőnknek, hogy én nagyon rá tudok gerjedni , ő meg csakúgy so-so. Persze nem is akarom ezt erőltetni, elég volt egy szégyenkúrás, csak most eszmét futtattam.
Van egy cuki másodéves most nálunk, de ez már tényleg a túlfiatal kategória, szóval csak szemcukorka lesz, nem kezdek én már ilyen gyerekekkel. Még általánosba járt, mikor én már egyetemen voltam, szóval ómájgád...
Na ó, összevissza írok már mindenről, a lényeg, ha lesz lehetőségem, élni is fogok vele. Már csak epilálni kéne, mert idén még nem tettem és bizony azért jobb szeretek pihepuha és bársonyos lenni egy pasi előtt :)
Le kell feküdnöm valakivel, aki nem Grey, de legalább annyira ki tud elégíteni. Nem ez lesz most a legfontosabb, de nyitott szemmel akarok járni és élni az esetleges lehetőségeimmel. Volt ugye egy pár, amiből alakíthattam volna úgy, nem bántam meg, hogy nem tettem, de ha most újra hasonló helyzetbe kerülnék, valószínűleg máshogy alakítanám. És mielőtt KisLányom felháborodna, nem bonyolítani akarom a dolgaimat, egyszerűen csak dugni egyet, amikor nem az jár a fejemben, hogy mással is így csinál-e, mikor fog hazudni megint, átver-e, bízhatok-e benne és egyáltalán miafasztkeresekénitt, hanem csak szétteszem a lábam, megcsinál és megyünk a dolgunkra.
Amúgy nem értem Gólyát, hogy már megint mi van. Tök lazán csipkelődtünk, tényleg jól éreztem magam, beindultam rá, de nem voltam befeszülve. Kenyereket vittünk le a koliból és tele volt mindkét keze, majd rávilágított, hogy most nem tud védekezni, így nyugodtan csikizhetem. Meg is tettem, persze hatástalan volt, de óóó, legszívesebben az ölébe ültem volna és hagytam volna, hogy a vérünk hajtson. Meg az is, hogy nem tudom, megbámulta a popsim vagy csak tényleg a szeme elé került és látta, hogy összekoszoltam magam, de ajj, ha csak egy kicsit is jobban bejönnék neki (mondjuk azon, hogy mennyire nőcisen öltözködöm még lehet javítani), akkor már egy esetleges szex is sokkal jobb lenne, mert az nem elég mindkettőnknek, hogy én nagyon rá tudok gerjedni , ő meg csakúgy so-so. Persze nem is akarom ezt erőltetni, elég volt egy szégyenkúrás, csak most eszmét futtattam.
Van egy cuki másodéves most nálunk, de ez már tényleg a túlfiatal kategória, szóval csak szemcukorka lesz, nem kezdek én már ilyen gyerekekkel. Még általánosba járt, mikor én már egyetemen voltam, szóval ómájgád...
Na ó, összevissza írok már mindenről, a lényeg, ha lesz lehetőségem, élni is fogok vele. Már csak epilálni kéne, mert idén még nem tettem és bizony azért jobb szeretek pihepuha és bársonyos lenni egy pasi előtt :)
Így érzem a legtöbbet... túl kisfiúk még.
ui. most látom, hogy ez pont a magyar verzióból lett kivágva :D
2013. március 22., péntek
A nő másik arca
Sokadszorra, de még mindig tud újat adni. Mindig más gondolatokkal a fejemben ülök le megnézni és mindig megnyugtat, választ ad.
Kötelező mű, emberek!!!
Egy esküvőn indul a történet, ahol egy nő és egy férfi beszélgetni kezdenek...
Legszívesebben idemásolnám az egészet, a párbeszédek annyira jók benne. Talán nem véletlenül Conversations with other women a címe. A kedvencem a tetős jelenet, egyszerre vicces, szívbemarkoló és tökéletes.
Valahogy így képzelem el egyébként, hogy milyenek leszünk pl. Greyjel 10 év múlva. :))))
Kell a nézéséhez egy hangulat, én akkor veszem elő, mikor a párkapcsolatokról merengek. Nem kifejezetten romantikus vagy szerelmes film, egyszerűen a kapcsolatokról szól.
Kötelező mű, emberek!!!
Egy esküvőn indul a történet, ahol egy nő és egy férfi beszélgetni kezdenek...
Legszívesebben idemásolnám az egészet, a párbeszédek annyira jók benne. Talán nem véletlenül Conversations with other women a címe. A kedvencem a tetős jelenet, egyszerre vicces, szívbemarkoló és tökéletes.
Valahogy így képzelem el egyébként, hogy milyenek leszünk pl. Greyjel 10 év múlva. :))))
Kell a nézéséhez egy hangulat, én akkor veszem elő, mikor a párkapcsolatokról merengek. Nem kifejezetten romantikus vagy szerelmes film, egyszerűen a kapcsolatokról szól.
Jó magának. Jó boldognak lenni.... de baromi nehéz.
Fura
Sosem írtam meg, de tavaly óta időnként váratlan pillanatokban elkezdek könnyezni.
Jellemzően mikor sok boldogságot látok vagy hogy mondjam. Campuson voltam, mikor az Olimpia megnyitója volt de letöltöttem, mondom megnézem, erre kb az egész műsort végigbőgtem. Így hullámokban tört rám, a Mary Poppins-os résznél (vagyis amikor a kórházi ágyak meg a gyerekek voltak) akkor tetőzött. Azért írom le ezt, mert most meg a Madagaszkár 3-at nézem és mikor a nagy cirkuszi műsor megy (Katy Perry - Firework), akkor most megint elkapott ez a könnyezés. Annyira szép, annyira vidám mindenki én meg bőgök.
Ki érti ezt?!
Jellemzően mikor sok boldogságot látok vagy hogy mondjam. Campuson voltam, mikor az Olimpia megnyitója volt de letöltöttem, mondom megnézem, erre kb az egész műsort végigbőgtem. Így hullámokban tört rám, a Mary Poppins-os résznél (vagyis amikor a kórházi ágyak meg a gyerekek voltak) akkor tetőzött. Azért írom le ezt, mert most meg a Madagaszkár 3-at nézem és mikor a nagy cirkuszi műsor megy (Katy Perry - Firework), akkor most megint elkapott ez a könnyezés. Annyira szép, annyira vidám mindenki én meg bőgök.
Ki érti ezt?!
2013. március 21., csütörtök
What the fuck is happening?
Ugye tegnap lent volt Gólya és húztuk egymást, de csak úgy szokás szerint, erre most rám ír:
helló
hali
tegnap mi volt ez az össze vissza szívózás célozgatás??:D
nem ezt játsszuk mindig? :D
jó egy kicsit meg is kívántalak, de szerintem semmi olyan nem volt, ami máskor ne szokott volna lenni :D
azt hittem csalódtál bennem kellett volna +kör??
akkorát azért nem
nem feltétlenül a szex
csak olyan szép szál legény vagy, akihez jó lehet néha odabújni :)
>< :D
mert zavart valami egyébként?
zavarni nem zavar :D
akkor csak nyafogsz? :P
kabd már be
megvolt :P
de még nem kaptad meg az adagod....
mert tudsz ettől többet is? :P
tudni tudok kérdés elő tudod-e hozni
hát próba cseresznye, pláne ha nem hullamásnaposan és kialvatlanul jössz át
hát lehet.. :D
mert azért te tudod a legjobban, hogy ez a legnehezebb pálya
hát erre annyit mondok sztem nem azzal volt a gond h nem voltam elég kemény hanem h nem mentem el ><
hát mert elpuhultál ahogy pózt váltottunk
/30 percnyi hallgatás után:/
szóval most akkor mi van?
semmi éppen megholtam :DxD
jah egészségedre
/itt jegyzem meg magamnak, hogy TE HÜLYE PICSA, MINEK ÁLLSZ SZÓBA VELE???/
/AZÉRT MERT KURVÁRA KANOS BÍROK LENNI ÉS AMÚGY MEG TÖK JÓ LEHET HOZZÁBÚJVA ALUDNI!/
/10 perc csend után:/
nah én mek zuhanyozni majd re
csá
(btw, ez a csá tényleg annyira borsodi, anyámmal mindig így köszönünk ha telefonálunk, a barátaimmal ugyanakkor sziapusziláwcsy és társai :D)
/én mára bezárom az interneteket./
helló
hali
tegnap mi volt ez az össze vissza szívózás célozgatás??:D
nem ezt játsszuk mindig? :D
jó egy kicsit meg is kívántalak, de szerintem semmi olyan nem volt, ami máskor ne szokott volna lenni :D
azt hittem csalódtál bennem kellett volna +kör??
akkorát azért nem
nem feltétlenül a szex
csak olyan szép szál legény vagy, akihez jó lehet néha odabújni :)
>< :D
mert zavart valami egyébként?
zavarni nem zavar :D
akkor csak nyafogsz? :P
kabd már be
megvolt :P
de még nem kaptad meg az adagod....
mert tudsz ettől többet is? :P
tudni tudok kérdés elő tudod-e hozni
hát próba cseresznye, pláne ha nem hullamásnaposan és kialvatlanul jössz át
hát lehet.. :D
mert azért te tudod a legjobban, hogy ez a legnehezebb pálya
hát erre annyit mondok sztem nem azzal volt a gond h nem voltam elég kemény hanem h nem mentem el ><
hát mert elpuhultál ahogy pózt váltottunk
/30 percnyi hallgatás után:/
szóval most akkor mi van?
semmi éppen megholtam :DxD
jah egészségedre
/itt jegyzem meg magamnak, hogy TE HÜLYE PICSA, MINEK ÁLLSZ SZÓBA VELE???/
/AZÉRT MERT KURVÁRA KANOS BÍROK LENNI ÉS AMÚGY MEG TÖK JÓ LEHET HOZZÁBÚJVA ALUDNI!/
/10 perc csend után:/
nah én mek zuhanyozni majd re
csá
(btw, ez a csá tényleg annyira borsodi, anyámmal mindig így köszönünk ha telefonálunk, a barátaimmal ugyanakkor sziapusziláwcsy és társai :D)
/én mára bezárom az interneteket./
Zöld szemű szörny
Ma van Edward szülinapja. (amúgy ő is zöld szemű, ezért vicces a cím.)
A barátnője tett fel képet, mert kapott egy tortát (egy ismerősöm meg lájkolta, így láttam, nem leszek stalker) és olyan kis cuki meg boldog a képen, meg ugye össze is költöztek (mennyi idő? hivatalosan [fb]) 3 hónap után és rohadjon meg ő is meg a többi expasi is (Big, DalosP), akikkel el tudnám képzelni, de nekik csak alkalmi vagyok és az utánam következő ugyanolyan lánnyal meg boldogan élnek...
Nyafireggel van, de most miért nem lehet már valaki velem happily ever after??? Brühühühühü
Persze most úgyse érek rá, mert végzős vagyok, de Ssel is ez volt a legkiegyensúlyozottabb időszakunk.
Pasit akarooook :(
A barátnője tett fel képet, mert kapott egy tortát (egy ismerősöm meg lájkolta, így láttam, nem leszek stalker) és olyan kis cuki meg boldog a képen, meg ugye össze is költöztek (mennyi idő? hivatalosan [fb]) 3 hónap után és rohadjon meg ő is meg a többi expasi is (Big, DalosP), akikkel el tudnám képzelni, de nekik csak alkalmi vagyok és az utánam következő ugyanolyan lánnyal meg boldogan élnek...
Nyafireggel van, de most miért nem lehet már valaki velem happily ever after??? Brühühühühü
Persze most úgyse érek rá, mert végzős vagyok, de Ssel is ez volt a legkiegyensúlyozottabb időszakunk.
Pasit akarooook :(
Jealousy turning saints into the sea...
2013. március 20., szerda
Fun is fun
Ma lent voltam bográcsozáson (extrém főzés :P) és a gyerekek csináltak egy isteni paprikáskrumplit :)
Persze, lent volt Gólya is, mert ő olyan mindenlébekétkanál emberke és persze senki nem hívta meg ő más szakra is jár, de azért ott volt, meg fizetett is, meg keveset nyavalygott, hogy neki kell felvágni a kenyeret, így elviseltük. Bementünk ketten lehozni a koliból a kenyereket és hát persze ilyenkor mindig piszkálódunk, ezt imádom, utána legszívesebben az ölébe ültem volna, annyira megkívántam (az emlékek ilyenkor elhomályosulnak - szexhiányom van... 2 hónapja!!). Aztán ahogy bandukolunk, egyszer csak azt mondja, hogy húú a fenekem... (mondom azta, a szégyenkúrásunk ellenére végre talán mégis rámkíván) ... milyen koszos, biztos beleültem valamibe -.-' Leporoltam, tiszta lett, de bakker... Azért jó volt piszkálni, meg álmodozni, hogy varázsütésre kétszeresére nő a farka és megkíván. Dugnom kell...
Amúgy holnap Eger, pénteken meg reggel soványmalacvágtába haza, azt majd megírom utólag, mert még én se tudom, mi lesz. Aztán délutánra vissza, mert korrepetálok, aztán aznap vagy szombaton haza cuccostul, mert húsvét utánig otthon leszek (2 hét! az egy csomó szakdoga!!!négy!) és hát erre már nem lehet egy kistáskával hazaugrani, hanem ruha meg könyvek meg gép kell... aztán jönnek tesómék, babázni is kell, meg nagybátyámnál takarítani, szóval én már azt se tudom, hol áll a fejem, pluszpluszplusz még keddre egy 10 oldalas beadandó. Aki bármelyiket is átvállalja, az jelentkezzen priviben :))
Szaladgálás lesz, majd írok, ha észnél leszek.
Persze, lent volt Gólya is, mert ő olyan mindenlébekétkanál emberke és persze senki nem hívta meg ő más szakra is jár, de azért ott volt, meg fizetett is, meg keveset nyavalygott, hogy neki kell felvágni a kenyeret, így elviseltük. Bementünk ketten lehozni a koliból a kenyereket és hát persze ilyenkor mindig piszkálódunk, ezt imádom, utána legszívesebben az ölébe ültem volna, annyira megkívántam (az emlékek ilyenkor elhomályosulnak - szexhiányom van... 2 hónapja!!). Aztán ahogy bandukolunk, egyszer csak azt mondja, hogy húú a fenekem... (mondom azta, a szégyenkúrásunk ellenére végre talán mégis rámkíván) ... milyen koszos, biztos beleültem valamibe -.-' Leporoltam, tiszta lett, de bakker... Azért jó volt piszkálni, meg álmodozni, hogy varázsütésre kétszeresére nő a farka és megkíván. Dugnom kell...
Amúgy holnap Eger, pénteken meg reggel soványmalacvágtába haza, azt majd megírom utólag, mert még én se tudom, mi lesz. Aztán délutánra vissza, mert korrepetálok, aztán aznap vagy szombaton haza cuccostul, mert húsvét utánig otthon leszek (2 hét! az egy csomó szakdoga!!!négy!) és hát erre már nem lehet egy kistáskával hazaugrani, hanem ruha meg könyvek meg gép kell... aztán jönnek tesómék, babázni is kell, meg nagybátyámnál takarítani, szóval én már azt se tudom, hol áll a fejem, pluszpluszplusz még keddre egy 10 oldalas beadandó. Aki bármelyiket is átvállalja, az jelentkezzen priviben :))
Szaladgálás lesz, majd írok, ha észnél leszek.
2013. március 19., kedd
Ifjú Padavan voltam
mert te eddig abban éltél csak hogy egy van
azért rossz
de ez nem rossz
ez természetes
alapból ha megfigyeled az állatvilágot, a monogámia a ritka és a poligámia a gyakoribb
legbelül még mindig az állati ösztönök vannak
biológiailag arra vagyunk "programozva" hogy minél több különböző utódot hozzunk létre
tehát minél több kannal párosodjunk
csak jött az ember
meg a civilizáció és a vallás
és azt mondták hogy jajj nem, hát az olyan állatias dolog
ne szexeljetek
ne élvezzétek
ne csináljátok házasság előtt
nincs orál mert az fúj
nincs azonos neműek között mert az fúj
nincs eltérő rasszok között mert az fúj
nincs több emberrel párhuzamosan mert az fúj
közben meg
mért várnád el, hogy egyetlen ember elégítse ki az összes igényedet?
meg pláne, hogy régen öregember fiatal nő
jó ha 10-20 évet éltek együtt
most meg 40-50-et kéne?
nem erre vagyunk kitalálva
ezért válnak a negyvenesek
apunak új csaja lesz
attól is lesz gyereke
anyu meg esetleg talál valakit, de ő már megszülte jó esetben amit meg kellett
igazából az együttmaradás az anomália ha nagyon messziről nézzük a képet
persze szép meg tök jó, ha olyan társat találsz, aki egy életen át kitart melletted
de az ösztönlény bennünk nem erre van beállítva
az erre való igény az bennünk van
mert nem a monogámiára lettünk kitalálva alapból
az csak abból fakad, hogy megtanultuk elnyomni az állatot magunkban
Mr.Grey, most büszke vagy rám? Tényleg így gondolom...
Fura álmok
Áh, akkorát álmodtam. Gyorsan le is írom, amíg emlékszem még valamire.
Szóval valahogy nagymamám házában voltunk és ott volt Grey (ő lakott ott) és kiderült, hogy házas, de nem csak házas, három gyereke is van és a legkisebb egy pici baba volt, olyan 4-5 hónapos. Nagyon édes kislány volt, még a kezemben is tartottam. Persze ezen rettenetesen felháborodtam (végig egyébként szinte éjszakai sötét volt, és csak mintha gyertyák égtek volna) és felpofoztam, aztán valamit röviden beszéltünk, de utána megjelent az álom felesége is én meg elkezdtem futni onnan messzire. Tök könnyen futottam amúgy a valósággal ellentétben. Simán átfutottam a szomszéd faluig, de ő meg jött utánam, meg akart találni, aztán valahogy végül elbújtam.
Később, már érezhető volt, hogy eltelt valamennyi idő, de megjelent megint (ekkor már máshol voltunk), a felesége hozta, hogy csak én tudok segíteni és úgy nézett ki, hogy középen elől teljesen szét volt nyílva a mellkasa látszottak a szervei (nem vérzett meg semmi, halál se fenyegette, csak szét volt nyílva) és állítólag azzal meg lehetett gyógyítani, ha lefekszem vele. Már be is feküdt az ágyba, de hát csak gusztustalan volt azért a dolog és akkor mondta, hogy ne aggódjak, és egy varázsütésre eltüntette a dolgot és ő volt Rumplestiltskin (nézzetek Once Upon a Time-ot) és hát persze mérges lettem. Aztán valahogy ott termett Piroska (OUAT szintén) és a kezében volt Rumpi tőre (nézzétek a sorozatot tényleg, csak ezzel lehet megölni) és leszúrta vele egy váratlan pillanatban, aztán azon izgultunk, hogy átveszi-e a helyét, de ameddig emlékszem, nem tette.
A harmadik részben pedig egy nagy lakásban voltam, ahol egy kisnagylány (szülinapi?) bulijára készültünk, de akkora lakás volt, hogy koncertet is tudtak ott tartani (egyterű) és még mindig ez a gyertyafényes sötét volt. Elindult a koncert és táncolni kezdtem egy férfival, akihez olyan megnyugtató volt odabújni (a mellkasáig értem és a fejem oda hajtottam), hogy ott se akartam hagyni. Közben jöttek forgatócsoportok, hogy felvegyék a koncit, de egy elkezdett minket filmezni, de annyira nem érdekelt mert boldog és főleg nyugodt voltam 100%-osan, szóval csak vettek, hogy csukott szemmel, hozzábújva mosolygok. Még emlékszem az érzésre :))) Aztán valahogy vége lett a koncertnek és elindultunk "kifelé", de megálltunk beszélgetni és a partnerem valami vicceset beszólt rám mások előtt én meg mondom, igen? és elkezdtem szaladni. De ez a szaladás már annyira más volt, mint az elején. Az inkább menekülés szerű, de könnyű futás volt, ez meg a legboldogabb, legjókedvűbb, mikor mindig hátranézel, hogy biztos legyél benne, hogy a másik látja, hogy merre mész és tudjon követni, nevetős szaladás volt és ekkor már gyönyörű nyári napsütés volt és egy szép parkban szaladtunk. Itt ébredtem fel.
Egy pszichológusnak lenne mit elemezni, bár a Grey-Rumplestiltskin párhuzam nem sok magyarázatra szorul...
Szóval valahogy nagymamám házában voltunk és ott volt Grey (ő lakott ott) és kiderült, hogy házas, de nem csak házas, három gyereke is van és a legkisebb egy pici baba volt, olyan 4-5 hónapos. Nagyon édes kislány volt, még a kezemben is tartottam. Persze ezen rettenetesen felháborodtam (végig egyébként szinte éjszakai sötét volt, és csak mintha gyertyák égtek volna) és felpofoztam, aztán valamit röviden beszéltünk, de utána megjelent az álom felesége is én meg elkezdtem futni onnan messzire. Tök könnyen futottam amúgy a valósággal ellentétben. Simán átfutottam a szomszéd faluig, de ő meg jött utánam, meg akart találni, aztán valahogy végül elbújtam.
Később, már érezhető volt, hogy eltelt valamennyi idő, de megjelent megint (ekkor már máshol voltunk), a felesége hozta, hogy csak én tudok segíteni és úgy nézett ki, hogy középen elől teljesen szét volt nyílva a mellkasa látszottak a szervei (nem vérzett meg semmi, halál se fenyegette, csak szét volt nyílva) és állítólag azzal meg lehetett gyógyítani, ha lefekszem vele. Már be is feküdt az ágyba, de hát csak gusztustalan volt azért a dolog és akkor mondta, hogy ne aggódjak, és egy varázsütésre eltüntette a dolgot és ő volt Rumplestiltskin (nézzetek Once Upon a Time-ot) és hát persze mérges lettem. Aztán valahogy ott termett Piroska (OUAT szintén) és a kezében volt Rumpi tőre (nézzétek a sorozatot tényleg, csak ezzel lehet megölni) és leszúrta vele egy váratlan pillanatban, aztán azon izgultunk, hogy átveszi-e a helyét, de ameddig emlékszem, nem tette.
A harmadik részben pedig egy nagy lakásban voltam, ahol egy kisnagylány (szülinapi?) bulijára készültünk, de akkora lakás volt, hogy koncertet is tudtak ott tartani (egyterű) és még mindig ez a gyertyafényes sötét volt. Elindult a koncert és táncolni kezdtem egy férfival, akihez olyan megnyugtató volt odabújni (a mellkasáig értem és a fejem oda hajtottam), hogy ott se akartam hagyni. Közben jöttek forgatócsoportok, hogy felvegyék a koncit, de egy elkezdett minket filmezni, de annyira nem érdekelt mert boldog és főleg nyugodt voltam 100%-osan, szóval csak vettek, hogy csukott szemmel, hozzábújva mosolygok. Még emlékszem az érzésre :))) Aztán valahogy vége lett a koncertnek és elindultunk "kifelé", de megálltunk beszélgetni és a partnerem valami vicceset beszólt rám mások előtt én meg mondom, igen? és elkezdtem szaladni. De ez a szaladás már annyira más volt, mint az elején. Az inkább menekülés szerű, de könnyű futás volt, ez meg a legboldogabb, legjókedvűbb, mikor mindig hátranézel, hogy biztos legyél benne, hogy a másik látja, hogy merre mész és tudjon követni, nevetős szaladás volt és ekkor már gyönyörű nyári napsütés volt és egy szép parkban szaladtunk. Itt ébredtem fel.
Egy pszichológusnak lenne mit elemezni, bár a Grey-Rumplestiltskin párhuzam nem sok magyarázatra szorul...
2013. március 17., vasárnap
Silent
Elment a hangom. Ilyen még nem volt, de hát ezt is meg kell tapasztalni.
Amúgy tök nyomott vagyok, 12 órát aludtam, és másra sem vágyom, minthogy fekhessek és szundizzak.
A csütörtök és a péntek baromi jó volt, örültem az embereknek, csak pénteken már nem tudtam igazán beszélni, csak kappan hangon, de azért jó volt, plusz hallottam egy-két sztorit, amitől így :O Edward összeköltözik a barátnőjével. 2,5-3 hónap után - kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.
Közben újra szánalmaskodok, levelezek Greyjel, de nem úgy, mint eddig, csak beszélgetünk. Pl a fogorvosomról (ki kéne húzni a fogam a doki szerint) meg arról, hogy másokkal dug (sokkterápia nekem) meg néha kínzom a közös emlékeinkkel, de ennyi.
Minden nap akartam írni, mert lett volna valamiről, de most már maradok ennyinél.
Amúgy tök nyomott vagyok, 12 órát aludtam, és másra sem vágyom, minthogy fekhessek és szundizzak.
A csütörtök és a péntek baromi jó volt, örültem az embereknek, csak pénteken már nem tudtam igazán beszélni, csak kappan hangon, de azért jó volt, plusz hallottam egy-két sztorit, amitől így :O Edward összeköltözik a barátnőjével. 2,5-3 hónap után - kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.
Közben újra szánalmaskodok, levelezek Greyjel, de nem úgy, mint eddig, csak beszélgetünk. Pl a fogorvosomról (ki kéne húzni a fogam a doki szerint) meg arról, hogy másokkal dug (sokkterápia nekem) meg néha kínzom a közös emlékeinkkel, de ennyi.
Minden nap akartam írni, mert lett volna valamiről, de most már maradok ennyinél.
2013. március 12., kedd
Crazy dreams
Álmomban egy bizonyos tumbász fiúval jöttem össze, akire kép alapján be szoktam indulni és álmomban még jobban nézett ki. Amúgy meg OMG miket álmodok...
Most meg jött egy srác bogarat irtani és ő is OMG tök helyes volt, bár kicsit vézna, de nem vészesen.
Mióta megjött tüzelek folyamatosan...
Most meg jött egy srác bogarat irtani és ő is OMG tök helyes volt, bár kicsit vézna, de nem vészesen.
Mióta megjött tüzelek folyamatosan...
2013. március 11., hétfő
Természet anyó
Ma egész nap álmos voltam/vagyok de azt hittem, ez csak tavaszi fáradtság. Most is majd ráalszok a klaviatúrára, de még vagy 9-10ig ki akarok tartani, mert akkor félek, hogy felébredek hamar kialudva.
Azt hittem, csak a tavasz meg a friss zöldségre/gyümölcsre kiéhezett szervezetem játéka, mert az utóbbi napokban közérzetileg is elég szarul voltam, erre ma, mikor már nem is vártam, megjött. Úgyhogy egy darabig még nem lesz babám, ez is biztos (nem mintha most fenn állt volna a veszélye), de azért örülök neki.
Jövőhéten megyek egy HR-es konferenciát meghallgatni, mert ki lehet vele váltani 8 órát a szívemcsücske Munkaerőpiaci politikák tárgyból. Csúcs lesz, még utazni is kell :))
Holnap meg tanszéki buli este, amit már várok.
Szerdán haza és fogorvos.
Csütörtökön vissza és buli.
Pénteken Szakestély.
Szombaton haza és tesózás.
Közben szakdogázni is kéne valamikor és hogy minden izgalmasabb legyen, még a torkom is kapar, mert alulöltözve mászkálok a világban.
Azt hittem, csak a tavasz meg a friss zöldségre/gyümölcsre kiéhezett szervezetem játéka, mert az utóbbi napokban közérzetileg is elég szarul voltam, erre ma, mikor már nem is vártam, megjött. Úgyhogy egy darabig még nem lesz babám, ez is biztos (nem mintha most fenn állt volna a veszélye), de azért örülök neki.
Jövőhéten megyek egy HR-es konferenciát meghallgatni, mert ki lehet vele váltani 8 órát a szívemcsücske Munkaerőpiaci politikák tárgyból. Csúcs lesz, még utazni is kell :))
Holnap meg tanszéki buli este, amit már várok.
Szerdán haza és fogorvos.
Csütörtökön vissza és buli.
Pénteken Szakestély.
Szombaton haza és tesózás.
Közben szakdogázni is kéne valamikor és hogy minden izgalmasabb legyen, még a torkom is kapar, mert alulöltözve mászkálok a világban.
2013. március 10., vasárnap
Akkurvaszáját
Most aztán elpattant az agyam. Nem írtam, de úgy volt, hogy ma délután találkozunk Gombival. Már vagy két napja nem beszéltünk, de ezt eléggé megbeszéltük. Volt ma amúgy dolgom, elfoglaltam magam, de mindig fenn voltam, hogy elérhessen, mert a pontos időt nem egyeztettük, csak hogy ma délután.
Félhatig vártam, az már nálam kimeríti a délutánt, aztán hazajöttem, mert holnap fogorvos. Nézem a tumblit, mert ő is fent van erre ez vár:
Remélem többet nem keres.
Minek kezdek én egyáltalán még pasikkal?! Megyek inkább megnézem, melyik zárdába van épp felvétel.
Félhatig vártam, az már nálam kimeríti a délutánt, aztán hazajöttem, mert holnap fogorvos. Nézem a tumblit, mert ő is fent van erre ez vár:
 |
| bassza meg a kurvaanyját.jpg |
Minek kezdek én egyáltalán még pasikkal?! Megyek inkább megnézem, melyik zárdába van épp felvétel.
2013. március 9., szombat
Forever alone forever
Olyan kegyetlenül magányos vagyok. Persze, biztos a szombat esti depi is, meg hogy három napja nem alszok rendesen és étvágyam se sok van, de akurvaéletbe, annyira egyedül vagyok. Még jobban egyedül vagyok.
Elkezdtem ma szakdogát írni, meg mostam, az jó volt, aztán úgy négytől-félöttől már csak nézek ki a fejemből, keringek a lakásban (pedig nem is egyedül vagyok itthon, hanem a szobatársamon kívül mindenki itt van) mégis, érzésre olyan mintha fényévekre lennék mindenkitől.
Ma pont olyan idő volt, hogy tök jót lehetett volna bújni valakihez, együtt lenni, semmit tenni, ha kell kisírni magamból a bánatomat, de nekem nincs ilyen párom. Vannak barátaim, akikre bármikor számíthatok, de nem ugyanaz, mint egy normális kapcsolat. Túlságosan régen volt már normális. Ha így nézem kettő, ha úgy nézem NÉGY kibaszott éve. És persze, hogy látszólag úgy állok a dolgokhoz, ahogy, mert megtanultam, hogy el kell fogadni, ami jön, meg a kalandvágyam is van ugye, de mégis, belül azért mindig a királyfit keresem én is (aztán csak békákba futok bele).
Most épp az a baj, hogy annyira szeretném, hogy egy kicsit rágörcsölök magamban, mert persze nincs kire rágörcsölni. Egészen csodálatos lenne, ha lenne kivel eltölteni a szabadidőmet, ha lenne kihez hozzábújni este és reggel és napközben. Ha lenne valakim, aki mindig ott van velem, a támaszom, a társam, a barátom, a szeretőm. Túl sokat kérek?
Elkezdtem ma szakdogát írni, meg mostam, az jó volt, aztán úgy négytől-félöttől már csak nézek ki a fejemből, keringek a lakásban (pedig nem is egyedül vagyok itthon, hanem a szobatársamon kívül mindenki itt van) mégis, érzésre olyan mintha fényévekre lennék mindenkitől.
Ma pont olyan idő volt, hogy tök jót lehetett volna bújni valakihez, együtt lenni, semmit tenni, ha kell kisírni magamból a bánatomat, de nekem nincs ilyen párom. Vannak barátaim, akikre bármikor számíthatok, de nem ugyanaz, mint egy normális kapcsolat. Túlságosan régen volt már normális. Ha így nézem kettő, ha úgy nézem NÉGY kibaszott éve. És persze, hogy látszólag úgy állok a dolgokhoz, ahogy, mert megtanultam, hogy el kell fogadni, ami jön, meg a kalandvágyam is van ugye, de mégis, belül azért mindig a királyfit keresem én is (aztán csak békákba futok bele).
Most épp az a baj, hogy annyira szeretném, hogy egy kicsit rágörcsölök magamban, mert persze nincs kire rágörcsölni. Egészen csodálatos lenne, ha lenne kivel eltölteni a szabadidőmet, ha lenne kihez hozzábújni este és reggel és napközben. Ha lenne valakim, aki mindig ott van velem, a támaszom, a társam, a barátom, a szeretőm. Túl sokat kérek?
2013. március 8., péntek
Rosszul vagyok
Szó szerint.
Folyamatosan remegési rohamok törnek rám. Nem epilepsziásan durvák, de a kezem remeg, a szívem összeszorul... próbálok ilyenkor mélyen lélegezni, aztán alábbhagy a dolog, de hullámokban újra előjön. Nem bírok felkelni, 5 percig ülök, aztán a fejemet is betakarom, annyira elbújok a paplan alá 10-15 percre... Dühös vagyok, ideges, mérges, kirágtam a számat belülről, nincs étvágyam (ez nagyon új, eddig stresszevő voltam). És nem érzem azt, hogy nekem ma vissza kéne mennem Mc-ra, pedig valószínűleg így lesz. Az egyik lakótársam közös barátnőnk az Árulóval és már fb-on a felét elmeséltem neki, de pl azt, hogy velem mit tett, még nem. Személyesen szeretnék vele erről beszélgetni, mert írni bármit lehet. Látszik rajtam, hogy össze vagyok szakadva lelkileg, tükör sem kell hozzá, érzem.
Remeg a kezem, kavarog a gyomromban az egy túrórudi meg kis tejföl, amit enni bírtam.Fáj a szívem, olyan mintha összeszorítaná egy kéz.
Belégzés-kilégzés-túlélés.
Folyamatosan remegési rohamok törnek rám. Nem epilepsziásan durvák, de a kezem remeg, a szívem összeszorul... próbálok ilyenkor mélyen lélegezni, aztán alábbhagy a dolog, de hullámokban újra előjön. Nem bírok felkelni, 5 percig ülök, aztán a fejemet is betakarom, annyira elbújok a paplan alá 10-15 percre... Dühös vagyok, ideges, mérges, kirágtam a számat belülről, nincs étvágyam (ez nagyon új, eddig stresszevő voltam). És nem érzem azt, hogy nekem ma vissza kéne mennem Mc-ra, pedig valószínűleg így lesz. Az egyik lakótársam közös barátnőnk az Árulóval és már fb-on a felét elmeséltem neki, de pl azt, hogy velem mit tett, még nem. Személyesen szeretnék vele erről beszélgetni, mert írni bármit lehet. Látszik rajtam, hogy össze vagyok szakadva lelkileg, tükör sem kell hozzá, érzem.
Remeg a kezem, kavarog a gyomromban az egy túrórudi meg kis tejföl, amit enni bírtam.Fáj a szívem, olyan mintha összeszorítaná egy kéz.
Belégzés-kilégzés-túlélés.
Everybody lies
Úgy tűnik erre az időszakra ezt a leckét kapom.
Nehéz most erről írni, mert egészen szeptemberig vissza kéne mennem a történetben, de nem akarok, mert nagyon unom már. A lényeg, hogy egy olyan emberben csalódtam hatalmasat, akiért öt éve folyamatosan kiállok, akit támogatok tűzön-vízen keresztül és akit a családomnak és a barátomnak hittem. Folyamatosan hazudik, mint a vízfolyás, szerintem ő maga sem néz szembe a tényekkel és mindamellett, hogy soha rosszat nem tettem neki, anyagilag is támogattam, amikor módomban állt, ő olyan szinten mocskolt be a családom előtt, ami miatt legszívesebben jó sokáig a szemük elé se kerülnék, mert nem tudom elviselni a szégyent, amibe hozott. És azon a ponton vagyok, hogy hiába kezdem el magyarázni, hogy nem úgy van, ahogy mondta, csak magyarázkodásnak fog tűnni. Azt mondja a családom, hogy azt csinálok, amit akarok, nem tartozik senkire, ezért szeretem őket, de akkor is, olyan szégyenben vagyok előttük, hogy ha csak eszembe jut, azonnal sírógörcsöm szeretne támadni.
Azt mondta ez a hazug kígyó a fél családom (rokonságom) előtt, hogy én fűvel-fával lefekszem és még drogozok/füvezek is mellette és állandóan bulizok. Persze a bulizás része a legkevesebb, de nem járok még bulizni se, mióta tavaly nagyi kórházba került képtelen vagyok lemenni a rokiba, mert mindig az jut eszembe, hogy előtte este ott voltam. Az meg, hogy néha iszogatok a barátaimmal nem az a fajta szétcsapom magam bulizás. Életemben nem füveztem/drogoztam, pedig lehetett volna, kínáltak, még egy kicsit bennem is volt, hogy ki kéne próbálni, de neem. Ezt a nővéreim is tudják, megvédtek a család előtt, de akkor is.
A fűvel-fával meg... kurvára nem. Sokkal több lehetőségem lenne, mint amennyivel élek. Igen, az utóbbi 1,5 évben Greyen kívül csak egyéjszakásaim voltak, de összesen Gólyával együtt 4 fiúval. Nem teszem szét a lábam minden jöttmentnek, de ez az, amit soha nem fogok tudni lemosni magamról, mert még ha tényleg úgy vannak vele a családban, hogy csinálok, amit akarok, akkor is bennük lesz ez is, hogy én akárkivel...
Szeretném elásni magam egy mély gödörbe és nyüszíteni, mert annyira fáj ez az árulás. Megbíztam benne és elárult. Támogattam és szembeköpött. Semmi oka nem volt rá.
Tegnap Pestről inkább hazajöttem, nem Mc-re mert annyira fájt, hogy egyrészt anyámra vágytam, másrészt legszívesebben lementem volna hozzá a koliba és megtéptem volna és felpofoztam volna, úgy ahogy érdemelné, de annak nem lett volna jó vége. Olyan remegés van bennem még most is... a szívemig remegek.
Rettenetesen csalódtam egy újabb emberben, akiben megbíztam. Nincs többé Tesó, csak egy Áruló.
Nehéz most erről írni, mert egészen szeptemberig vissza kéne mennem a történetben, de nem akarok, mert nagyon unom már. A lényeg, hogy egy olyan emberben csalódtam hatalmasat, akiért öt éve folyamatosan kiállok, akit támogatok tűzön-vízen keresztül és akit a családomnak és a barátomnak hittem. Folyamatosan hazudik, mint a vízfolyás, szerintem ő maga sem néz szembe a tényekkel és mindamellett, hogy soha rosszat nem tettem neki, anyagilag is támogattam, amikor módomban állt, ő olyan szinten mocskolt be a családom előtt, ami miatt legszívesebben jó sokáig a szemük elé se kerülnék, mert nem tudom elviselni a szégyent, amibe hozott. És azon a ponton vagyok, hogy hiába kezdem el magyarázni, hogy nem úgy van, ahogy mondta, csak magyarázkodásnak fog tűnni. Azt mondja a családom, hogy azt csinálok, amit akarok, nem tartozik senkire, ezért szeretem őket, de akkor is, olyan szégyenben vagyok előttük, hogy ha csak eszembe jut, azonnal sírógörcsöm szeretne támadni.
Azt mondta ez a hazug kígyó a fél családom (rokonságom) előtt, hogy én fűvel-fával lefekszem és még drogozok/füvezek is mellette és állandóan bulizok. Persze a bulizás része a legkevesebb, de nem járok még bulizni se, mióta tavaly nagyi kórházba került képtelen vagyok lemenni a rokiba, mert mindig az jut eszembe, hogy előtte este ott voltam. Az meg, hogy néha iszogatok a barátaimmal nem az a fajta szétcsapom magam bulizás. Életemben nem füveztem/drogoztam, pedig lehetett volna, kínáltak, még egy kicsit bennem is volt, hogy ki kéne próbálni, de neem. Ezt a nővéreim is tudják, megvédtek a család előtt, de akkor is.
A fűvel-fával meg... kurvára nem. Sokkal több lehetőségem lenne, mint amennyivel élek. Igen, az utóbbi 1,5 évben Greyen kívül csak egyéjszakásaim voltak, de összesen Gólyával együtt 4 fiúval. Nem teszem szét a lábam minden jöttmentnek, de ez az, amit soha nem fogok tudni lemosni magamról, mert még ha tényleg úgy vannak vele a családban, hogy csinálok, amit akarok, akkor is bennük lesz ez is, hogy én akárkivel...
Szeretném elásni magam egy mély gödörbe és nyüszíteni, mert annyira fáj ez az árulás. Megbíztam benne és elárult. Támogattam és szembeköpött. Semmi oka nem volt rá.
Tegnap Pestről inkább hazajöttem, nem Mc-re mert annyira fájt, hogy egyrészt anyámra vágytam, másrészt legszívesebben lementem volna hozzá a koliba és megtéptem volna és felpofoztam volna, úgy ahogy érdemelné, de annak nem lett volna jó vége. Olyan remegés van bennem még most is... a szívemig remegek.
Rettenetesen csalódtam egy újabb emberben, akiben megbíztam. Nincs többé Tesó, csak egy Áruló.
2013. március 5., kedd
Tavaszi fáradtság
/Fáradtságból adódó anyázás következik, én szóltam/
Semmi sincs kedvem kurvára, pedig nem lenne sok dolgom, csak neki kéne állni annak a kurva szakdogának, de esküszöm, bármikor bírnék 6-8 órát aludni egyhuzamban, most úgy érzem.
Mennem kell Pestre, most már tényleg, de még ez se akaródzik. Egyrészt, mert már nincs hol aludnom, így egy nap alatt kell mindent elintézni vagy kurvának állni. Másrészt, meg minden, ami Pesthez köt, az most egy kicsit fáj. Kurdarc lett a munka, vagy legalábbis nem boldoganéltekamígmegnemhaltak, nem is beszélve Greyről...
Lakótársam főzött finom levest, szégyenszemre cápáztam belőle, mert túl jó illata volt, én meg csak vacak gyrost ettem a suliban, ami finom volt, de mégse otthoni leves. Állandóan éhes és fáradt és alulmotivált vagyok. Utálom az ilyen periódusokat, mert a teljesítményemre is kihatással van.
Pasifronton semmi, szerintem ez a Gombi-történet is ennyivel ennyi.
Nagyon gázba leszek ezzel a szakdogával, de képtelen vagyok rászánni magam :s :( Olyan jó lenne egy napos, meleg helyen (kezdem úgy érezni, mintha Annalight szelleme írná ezt a posztot), pihenni, aludni és nem érezni a nyomást, hogy ezt kéne meg azt kéne.
Már azt rémálmodom, hogy a legszigorúbb tanárom kérdez (mindig olyat kérdez, amit nem tudok) és válaszolok neki és kinevet, hogy hogy gondolom én, hogy ilyet válaszolok neki. A tudatalattimnak sincs önbizalma és duplán kell vizsgáznom ennél a nőnél, plusz záróvizsga.
Fáradt és nyűgös vagyok és ezen most úgy érzem semmi nem tud segíteni. Le vagyok törve, mint a bili füle.
Csinálok oldalra közvélemény kutatást, ne ítéljetek el, csak szavazzatok.
Semmi sincs kedvem kurvára, pedig nem lenne sok dolgom, csak neki kéne állni annak a kurva szakdogának, de esküszöm, bármikor bírnék 6-8 órát aludni egyhuzamban, most úgy érzem.
Mennem kell Pestre, most már tényleg, de még ez se akaródzik. Egyrészt, mert már nincs hol aludnom, így egy nap alatt kell mindent elintézni vagy kurvának állni. Másrészt, meg minden, ami Pesthez köt, az most egy kicsit fáj. Kurdarc lett a munka, vagy legalábbis nem boldoganéltekamígmegnemhaltak, nem is beszélve Greyről...
Lakótársam főzött finom levest, szégyenszemre cápáztam belőle, mert túl jó illata volt, én meg csak vacak gyrost ettem a suliban, ami finom volt, de mégse otthoni leves. Állandóan éhes és fáradt és alulmotivált vagyok. Utálom az ilyen periódusokat, mert a teljesítményemre is kihatással van.
Pasifronton semmi, szerintem ez a Gombi-történet is ennyivel ennyi.
Nagyon gázba leszek ezzel a szakdogával, de képtelen vagyok rászánni magam :s :( Olyan jó lenne egy napos, meleg helyen (kezdem úgy érezni, mintha Annalight szelleme írná ezt a posztot), pihenni, aludni és nem érezni a nyomást, hogy ezt kéne meg azt kéne.
Már azt rémálmodom, hogy a legszigorúbb tanárom kérdez (mindig olyat kérdez, amit nem tudok) és válaszolok neki és kinevet, hogy hogy gondolom én, hogy ilyet válaszolok neki. A tudatalattimnak sincs önbizalma és duplán kell vizsgáznom ennél a nőnél, plusz záróvizsga.
Fáradt és nyűgös vagyok és ezen most úgy érzem semmi nem tud segíteni. Le vagyok törve, mint a bili füle.
Csinálok oldalra közvélemény kutatást, ne ítéljetek el, csak szavazzatok.
2013. március 4., hétfő
Same shit
Egy hónapja is itthon voltam éppen ilyenkor.
Ma is és jövő hétfőn is fogorvossal kezdek.
Elmentem majdnem Királylány mellett most, mert annyira hozzá vagyok szokva, hogy senkit nem ismerek itthon már az utcán, hogy nem is figyelem az embereket...
Shame on me.
Ma is és jövő hétfőn is fogorvossal kezdek.
Elmentem majdnem Királylány mellett most, mert annyira hozzá vagyok szokva, hogy senkit nem ismerek itthon már az utcán, hogy nem is figyelem az embereket...
Shame on me.
Most már fél kettő van (az eddigieket 11kor írtam) és újra Mc-n vagyok és süt a nap és minden kurvajó, mégis ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy valakit leüvöltsek... meg fagyit egyek...
Az előbbi csak úgy jön belülről, plusz az se segít, hogy Gombival kurvára nem lesz semmi, mert leszarjuk egymást már napok óta és jó nem azt vártam, hogy életem szerelme lesz, de bakker... It feels so unwanted.
A fagyit meg szerintem a sok tumbli poszt miatt kívánom, remélem nem terhes vagyok...
ui. azt hiszem ma fogok még ide posztolni, olyan kalandos és fun (not.) ez a nap
2013. március 2., szombat
Faraway
There is something in the way
You're always somewhere else
Feelings have deserted me
To a point of no return
I don't believe in God
But I'll pray for you
Don't you slip away from me
It's you I live for
Don't you leave no
Don't you slip away from me
I'm vulnerable to your love
Don't let them get you
Stay away from the sun
It's too bright for you
Your eyes getting blurry
Still I'm crying your name
I don't believe in God
But I'll pray for you
Don't you slip away from me
It's you I live for
Don't you leave no
Don't you slip away from me
I'm vulnerable to your love
There is something in the way
You're always somewhere else
Feelings have deserted me
To a point of no return
So the light fades out and
You're so close to lose it
Don't you slip away from me
It's you I live for
Don't you leave no
Don't you slip away from me
I'm vulnerable to your love
Don't you slip away from me
It's you I live my life for
No
Don't leave
Don't you slip away from me
I'm vulnerable to your love
Don't you slip away
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)