:)

Általános jókedv van, S-sel vége, az endorfinlöket még mindig tart :)
Csak az álmodozásról kell leszokni azzal, hogy időnként ránézek arra a képre amin a másik csajjal van (akivel elvileg nincs kapcsolatban) és máris fél lábujjheggyel visszatérek a földre.
Nem nagyon beszéltünk azóta, csak egy hivatalos levelet váltottunk meló ügyben, de nem érdekel, mert ez jó volt és visszaadta a hitemet sok dologban és végre megint többre becsülöm magam annál, minthogy beérjem egy olyan pasival, akit nem is szeretek igazán, csak azért, hogy ne sérüljek. Ha a sérülések ilyen csodálatos előzményekkel járnak, akkor igenis megéri belevágni!
Van egy mondásunk Kislányommal, mert mindketten csalódtunk már IT-s pasikban:
"Nem hiszünk a kockának!"
Ezt ma egy olyan megjegyzéssel egészítette ki, hogy még mindig röhögök rajta:
"Vigyázz velük, néhány meg van cinkelve"
Szóval általános jókedv és perpill ennyi bőőőven elég. A jövőhetet simán végigcsinálom és figyelni fogok, nem ábrándozni és tanulok és igenis hegesztőmérnök leszek pont! :D