Kérdőjelek

Minden héten akkor vagyok a legjobban kiakadva, mielőtt Carlossal találkozom. Kifejezetten hisztis vagyok és nem bírok a picsámon ülni. Nem tudom ez miért van, hogy ennyire be lenne sózva a seggem vagy más...
Hiányzik, szeretem, jó vele lenni meg minden.
Most érek mégis abba a fázisba, hogy már látom milyen vele és hogy tényleg kell-e ez nekem. És igen, szóval nem arról van szó, hogy nem szeretnék vele lenni, csak annyira más, mint az ideál pasim (aki szintén sokat változott az évek során, de na). És nem akarom "kényszeríteni", hogy olyan legyen, mert akkor már nem az lenne, akit megszerettem, de azért lehetne egy kicsit rámenősebb. Néha úgy érzem magam, mint egy kiállított bábu, akivel óvatosan kell bánni. Nagyon ritkán nyúl utánam, teljesen visszafogott, én meg egy kis egészséges szexmániát még elbírnék, amikor nem bírunk kimászni az ágyból és mindenem le van zsibbadva a sok használattól, de eddig erre nem volt precedens.
Most három napig nyugiban leszünk, remélem kikeféli belőlem ezt a hisztikrisztit, mert már én is unom magamat. Vannak igényeim és kész.