2011. október 16., vasárnap

?

Van egy ember az életemben, akit nagyon szeretek. Van egy ember az életemben, aki (gondolom és érzem is sokszor) nagyon szeret. És általában félre tudom tenni az érzéseimet, de most egy beszélgetés Királylánnyal sok mindent megmozgatott bennem. Igen, variálok itt hogy épp melyik pasit nem akarom, de ő mindig velem van. Meghallgatja az összes hülyeségem. Elmeséli nekem az ő nőügyeit. Bízunk egymásban és mindenről tudunk beszélni.
Összejöhetnénk, tudom. Nagyon régóta benne van a pakliban. De félek. Félek magamtól. Félek attól, hogy tényleg ő lehetne az igazi. Félek attól, hogy ezt az egészet csak a magányosságom hozza ki belőlem. Királylány szerint ilyen alapon minden pasitól tarthatnék, de (és ebben igazat ad nekem), más egy ismeretlennel kísérletezni érzelmileg, mint egy baráttal, aki már évek óta mellettem van és az egyik legfontosabb lelki támaszommá vált. Nem tudom mit kéne tennem. Az érzéseim szorongatják a szívemet. Sírni tudnék, mert annyira egyszerű, annyira tiszta az egész és én annyira félek. És biztos vagyok benne, hogy holnapra már máshogy fogom látni az egészet, de... mindig van egy de.
De szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése