2013. február 7., csütörtök

Semmi

Arról akartam írni, hogy milyen gyorsan lehet egy telefonhívással a fél napja tartó rossz hangulatból jóra váltani (tesóm hívott). Az egész délelőttös ágyban szenvedés után lett annyi energiám, hogy lezuhanyozzak és felöltözzek, mert még azt is kitaláltam, hogy sütni kéne délután (lásd jobb oldal, dolgok, amiktől minden jobb).
Aztán én nagyonhülye megnéztem annak a nőnek a tumblrjét és lesokkoltam magam sírásig, remegésig. Írtam Greynek egy levelet, mert nem ide akarom leírni az összes fájdalmamat, meg van amit ide nem írnék le, de neki meg igen.
Rettenetes, mikor odaadod magad valakinek és aztán összetörsz belül. Már másodszor történt velem ilyen. Fel fogok állni belőle, mert erős vagyok, de legutóbb is két évig tartott. Most talán gyorsabban, ügyesebben meggyógyítom majd a szívemet. A remény még megvan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése