Hát mit is mondjak... Carrie mikor először szakít Biggel, fontosnak tartja, hogy hogy találkoznak először. És mindenkiben őt látja, mégis, mikor egy pillanatra felenged és már nem őt látja, akkor találkoznak.
Én úgy tudtam, hogy az én Bigem itt hagyta "NewYorkot", a borvidékéről híres "Napában" van (értőolvasóknak: azért mekkora párhuzamok vannak itt...). Erre ma megyek egyik óráról a másikra és ki áll a sorban a TO előtt??? Na ki??? Hát ő.
És köszönt! Felnőtt ember módjára, semmi le se szarlak, stb, hanem köszönt, hogy szia. Visszaköszöntem és követtem a csoporttársaimat. Mire a folyosó végére értem, elkapott a már korábban is (megjelenésekor) jelentkező szívritmuszavar. Nem jó ez így, bár a tény, hogy még olyan sokáig tartottam magam, azért javulást jelez...
Kicsi hülye szívem pedig még mindig arról álmodik néha titokban, hogy megjelenik az ajtóm előtt és bejelenti, hogy nem tud nélkülem élni és lived happily ever after. De azért ténylegesen már nem hiszem.
Zene, ami lehet, hogy már volt.
ui. legalább a szűknacim volt rajtam és frissen mosott hajam volt meg törpesarkú a lábamon :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése