Forduló

Ma két éve kezdődött az utolsó kapcsolatom, Tével. Már vele is két éve... minden olyan régen volt. Vele volt utoljára, hogy a pasimmal alhattam együtt. Azóta csak egy Kandúros viszonylag együtt alvás volt, de azt nem is számolom, mert főleg az egyszemélyes ágynak volt köszönhető.
Ma meg tiszta nyafi vagyok, egész nap csak álmos vagyok és eszek. Szerencsére már egy órája leálltam az evéssel, de most nagyon nyűgös vagyok, szerintem hamarosan le is fekszem aludni. Nem haladtam ma a szakdogával se, majd holnap kelek inkább korán. Úgyis meg fog jönni, akkor vagyok ennyire lefáradva a semmitől.
Holnap csak délután van könyvtár (kössz Orbán és megszorítások), így addig megcsinálom, amit ma nem.
Egyébként ma olyan kurvafinomat főztem (lásd tumblr), hogy még mindig összefolyik a nyál a számban, de ami a legjobb, hogy maradt még belőle holnapra is 2 adag, úgyhogy főzni nem kell már. Lehet, hogy meghagyom keddre a második adagot és akkor  már egyáltalán nem kell főzni, mert kedd este megyek haza, mert szerdán meg projektezünk.
Na megyek, alvadok.