Where

Hogyan tovább? Merre induljak? Mit kéne csinálnom? Hol lesz jó? Hol lehet a legjobb?
Zúgolódnak a fejemben a kérdések... Persze még át kell esni az államvizsgán, de bármennyire is fogok szenvedni addig, úgyis meglesz, de utána? Munka, de hol? Mit? Mennyiért?
Egyszerűen, ahogy olvasom a híreket, legszívesebben azonnal kimennék külföldre. Bár ott aztán végképp senki lennék, mindig csak bevándorló, de itthon is annyira szar minden. Persze, majd beállok egy multihoz, férjhez megyek, szülök két gyereket, aztán negyvenévesen kiábrándulok az egész világból és rácsodálkozok, hogy hová lettek az álmaim.
Hányok ettől.
Kreatív munkát szeretnék, létrehozni, alkotni, végigvinni, majd kicsit megpihenni és újra kezdeni az egészet. Nem betokosodni valahol a napi rutinba, amíg be nem szürkülök teljesen.
Szeretnék családot, munkát, az álomlakásomat, mindent, amire vágyok és kész vagyok megdolgozni értük, de egyelőre nem látom az utat. Lehet még nem is kell. De most így a végzés előtt pár héttel, rettenetesen foglalkoztat mindez. Nem szeretem a bizonytalanságot, lehúz és megfolyt. Láthattátok két éve nyáron, mikor otthagytam a gépészt. Szenvedtem. Nem akarok még egy nyarat így tölteni, de valószínűleg ez lesz, mert kizárt dolog, hogy július 1-től bárhol is munkába álljak.
Mondják, hogy vágyjak kevesebbre, hogy érjem be kevesebbel, de nem tudom. Hiszen tudom  mit akarok, csak meg kell találnom az odavezető utat, mint eddig mindig. Féltésből mondják, szeretetből, mert nem akarják, hogy kudarcok érjenek, én megértem, de több harciasság szorult belém annál, hogy mindig a legkönnyebb utat válasszam és kaptam a sorstól annyi szerencsét, hogy mindig jól jöjjön ki számomra a lépés, még ha 1-1 pillanatban nem is tűnik úgy.
Nagyjából tudom, mit akarok csinálni, van előttem példakép is, láthatom, hogy ő hogyan jutott el oda, ahol ma tart, még sejtem is, hogy néha milyen áron. Bátornak kell lennem, mert hajlamos vagyok a beszariságra és azért nem ugrok bele valamibe, mert jajj mi lesz, hogyha... (lásd Antwerpen, most a tökölés Carlos kapcsán...) tartozom ennyivel magamnak, hogy megvalósítom az álmaimat!

Here I come